Szolgálat 7. (1970)
9. Eszmény
b) Sugárzó kép. Először abban az értelemben, hogy világos. Nincs homály benne. Látom, értem. Aztán abban az értelemben, hogy ragyogásában hőt sugároz, erőt közvetít, főleg a nálam hiányzó erőket. Ez lélektanilag történik, de fizikailag is a kegyelem világában. c) Értéke állandó. Vagyis változandóság ki van zárva belőle. Nem állhat elő elértéktelenedés. d) Életszerűen közvetlen. Alanyilag: a) Az objektív eszménynek sajátos fényben kell fölragyognia a lélekben. Üj fényben, átható fényben, betöltve a lelket. (Vö. a találmányok, fölfedezések, mélyebb Isten-élmények ismereti részét.) b) Ki kell gyulladnia. Az érzések tüzet fognak; a láng elkapja az egész egyéniséget. Ez a tűz főképpen a szeretet tüze, amely ha igazán mélyről való, megteremti a tökéletes cselekvő lendületet. Ennek már az áldozat sem probléma. c) Igézet. Az egészséges eszmény-igézet szinte megpecsételi az alany kapcsolatát eszményével. Az eszmény napként helyezkedik el a lélekben. 3. Mi az abszolút és egyetemes emberi eszmény? Abszolút eszmény az, amely bárki számára mindig eszmény, cselekvési minta marad és valósító közeledéssel soha nem érhető el teljesen. Ha elérte a törekvő, már nem eszmény többé. Egyetemes eszmény az, amely jól megfelel mindenféle embernek: férfinak, nőnek, fiatalnak, öregnek, nagyigényűnek, kisigényűnek . . . Emberies jellegének pedig abban kell nyilvánulnia, hogy szívünknek, lelkűnknek egészen megfelelő módon, közvetlenül, melegen, vonzóan hat reánk. Ez az eszmény Jézus Krisztus, az emberré lett Isten, aki a Szent- háromságban: az Eszme, Verbum, Logos. (Ján. 1,1...) Az Atya dicsőségének fénye és lényegének képmása. (Zsid. 1,3) ő a lelkek csodálatos Napja: telve fénnyel, hővel, erőkkel, áradó kegyelmi kincsekkel. 4. Mi a relatív emberi eszmény? , Általában: ami elég egy embernek ahhoz, hogy őt föllelkesítse és maradandóan lendítse értékes cselekvésre. 8
