Szolgálat 7. (1970)
23. Leliismeretvizsgálat
életet él, hogy megállapodottnak vélt általános lelkiismeretvizsgálati módszerét lelki vezetője ítélete alá vesse. Minthogy ezeknél a gyakori lelkiismeretvizsgáiatoknál fönnforog a veszély, hogy az elmúlt idő cselekedetei között keresgélve egyrészt eltelik a kiszabott idő, aztán az illető elszórakozik, tehát végül nem lesz belőle célszerű lelkiismeretvizsgálat, azért ha már begyakoroltuk magunkat a cselekedeteink fölött való áttekintésbe, egyszerűség kedvéért az elmúlt idő tényei fölött való emlékező szétterülést pótoljuk bizonyos megállapodott önismereti vázlattal, összeállítjuk magunknak, miben szoktunk hibázni? Esetleg készíthetünk egy másik vázlatot is, amely pozitív jellegű: milyen tetteket, ill. magatartásokat tartok ellen- őrzendőnek egyéniségemmel, kötelességteljesítésemmel kapcsolatban? Ennél a módszernél a lelkiismeretvizsgálat ezen, ill. ezeken a vázlatokon való figyelmes végigvonulás lesz. Ez sokat könnyít, és ha lelki- ismeretesen végezzük, célravezető. 4. Részleges lelkiismeretvizsgálat Egy dolog, esetleg a dolgok egy csoportja körül forog. Célja az, hogy egy bűnt, hibát, szenvedélyt elővegyünk, és azt a lehetőséghez mérten kigyomláljuk. Erényre is vonatkozhatik ugyanúgy. Tehát egy jelentős erényt gyakorlatba veszünk azért, hogy azt minél jobban elsajátítsuk. Ha igazán célhoz akarunk jutni, akkor a célkitűzést komolyan kell venni, figyelmünket és lelki készségünket pedig kellően összpontosítani. Ennek az összpontosításnak sokféle módja és eszköze lehet. Szent Ignác ajánl lelkigyakorlatos könyvében ilyen támpontokat. Aki gondolkozik, maga is rájöhet személyének megfelelő mozzanatokra és módszerekre. Lényeges a cél, vagyis azt a hibát küszöbölje ki minél előbb, azt az erényt gyökereztesse meg minél előbb! Ez a „minél előbb“ legyen azonban lélektanilag és személyileg mindenkor józan, egészséges mérték. Mert épp a részletes lelkiismeretvizsgálat az, amivel rendkívüli akarati erőfeszítésekre vállalkozva a lélek, esetleg megerőlteti magát, vagy eredménytelensége miatt elveszti kedvét. A dolgoknak ui. lélektanilag, erkölcsileg és kegyelmileg is megvannak a maguk törvényei; szabadakaratunknak pedig nincs abszolút átütő ereje, mindenhatósága. További problémája a részleges lelkiismeretvizsgálatnak az, hogy milyen tárgyat vegyen föl gyakorlásul. Kezdőknél fontos a feltűnő külső hibák, rossz szokások ellen való küzdelem. Ezeket minél előbb el kell távolítani. Fontos később is mindaz, ami kiütközik, ami mások számára bántó. Ezeket vegyük komolyan. Főleg az igazán antiszociális, szeretetlenségi hibákat. 76
