Szolgálat 7. (1970)
17. A keresztény aszkézis
felelő bizonyításokat csoportosítjuk. a) Az ellenvetés bizonyítása: Az aszkézis tényei, amilyenek: zárt élet, böjtölések, virrasztások, a test fegyelmezésének különféle eszközei és módjai, az emberi természettel ellenkeznek, önlegyőzés, önmegtagadás az alapjuk, több-kevesebb erőszakosság van bennük, és lényeges irányuk az, hogy ne engedjenek szabad utat a természetes emberi igényeknek. Hogy természetellenesek, azt igazolja a tapasztalat is, mert: 1) az emberek általában félnek az aszkézistől, 2) akik komolyan veszik, azok közül is sokan megbánták, sőt tönkremennek tőle, 3) maguk a szentek is, akik pedig az aszkézis nagymesterei, igen megszenvedték saját erőszakos aszkézisüket. b) A cáfolat: Általában: Csak az jelenség igazán természetellenes, amely egész természetünkkel (testünkkel, lelkűnkkel) ellentétben áll. Ha azonban csak olyan átmeneti és részleges kellemetlenségekről, esetleg fájdalmakról van szó, amelyek elviselése által (pl. orvosság elviselése) valaki emberi életének jelentős értékeit nyeri meg, sőt talán éppen életben maradását biztosítja, az ilyeneket, főleg, ha okosan is vannak alkalmazva, igazán természetellenesnek senki sem mondja. Annyit természetesen mindenkor megengedünk, sőt állítunk, hogy az aszkézis elég sok ilyen átmeneti, természetünknek kevésbé hízelgő igénnyel lép föl. De ezek az átmeneti és sokszor csak a képzelettel kiszínezett kellemetlenségek a gyakorlattal mindinkább fogynak. Részletesen: A tényeket tekintve azt kell mondanunk, hogy ezek hozzátartoznak az aszkézishez, de nem csak ezek. Az aszkézis lényegét pedig nem ezek adják. önmegtagadás mindig van az aszkézisban, de egyben mindig törekszik arra is, hogy az okos és józan legyen, főleg pedig, hogy az egész ember javára váljék. Szorosan vett erőszakosság az aszkézisben nincs. Lehetséges nagyarányú erőkifejtés, Aszkézist ui. mindig önelhatározásunk alapján gyakorolunk. A tapasztalatokra vonatkozólag a következőket jegyezzük meg: Inkább azok félnek tőle, akik lényegével nincsenek tisztában, képzeletük pedig sötéten rajzolja az aszkézis rendkívüli tényeit. — Akik tisztában vannak lényegével, azok vagy gyöngeség, főleg akaratgyönge- ség, vagy lustaság, vagy munkaiszony miatt félnek tőle. De emiatt minden emberi munkától és kötelességteljesítéstől' (pl. tanulás) is 39
