Szolgálat 6. (1970)

Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: Mi a hit?

TANULMÁNYOK

Nemeshegyi Péter

Ml A HIT?

öt-tíz évvel ezelőtt sokat írtak a hittudósok a „hitetlenek hitéről“. Ismert K. Rahner elmélete a „névtelen keresztényekről“. Szerinte minden ember, aki a szíve mélyén feltörő Szentlélek sugalmazására bizalommal elfogadja embervoltát és a szeretet abszolút értékét, mégha nem is ismerné Krisztust, mégha fogalmilag Isten létét sem fogadná el, mégis „hivő“, sőt — bár tudattalanul — de „keresztény". Ezek a fejtegetések kétségkívül érdekesek és fontosak. Mégis újabban a hittudósok figyelme inkább egy másik kérdés felé kezd fordulni: nem annyira a „hitetlenek hite“, mint inkább a „hívők hitetlensége“ kerül az érdeklődés központjába. Ez a kérdés a mi számunkra, keresztények számára, egzisztenciális szempontból kétségkívül fontosabb az előző kérdésnél.

Mi hívőknek, keresztényeknek valljuk magunkat. De valóban hiszünk-e? Amit mi hitnek tartunk, igazán hit-e? Vagy csak megszokás? Vagy csak önáltatás? Vagy csak pszichológiai álarc? Az igazi hit az ember létének legmélyéről feltörő alapelhatározás. Mindent ez hord, Mindennek ez az alapja. Nos, az én hitem valóban ilyen a mélységekből feltörő forrás-e? Vagy talán csak lelkem tükrén úszó vékony hártya, mely mély hitetlenség örvényeit takarja? Szívből hiszek-e? Vagy csak ajakkal? Ha az ember ilyen kérdéseket vet fel könyörtelenül magának, alig lesz valaki, aki teljesen meg lenne elégedve önvizsgálódásának eredményével. Talán mindegyikünk ajkán annak az evangéliumi férfinak őszinte kiáltása buggyan majd ki: „Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen!“ Mert ki tudna segíteni hitetlenségünkön ha nem ő, aki szerzője és beteljesítője hitünknek.

Saját, egyéni hitem problémája az Isten és énközöttem megoldandó legmélyebb kérdés, amit csak én magam tudok az Istennel való párbeszédben tisztázni. De azért talán hasznos lesz, ha a hittudomány szemével szemléljük, hogy melyek is a valóságos hit tulajdonságai. így aztán módomban lesz világosabban látni, hogy én magam valóban hivő vagyok-e. Röviden, tizenegy pontban szeretném tehát vázolni a keresztény hit alapvető sajátosságát.

1. Idézzük a II. Vatikáni zsinat szavait: „A kinyilatkoztató Istennek a hit engedelmessége jár. A hit által az ember szabadon mindenestül ráhagyat5