Szolgálat 5. (1970)

Halottaink - Pákay Arnold (Keresztesy Parker) - Három premontrei halott (P. K.)

PAKAY A. ARNOLD csornai premontrei kanonok, alperje! (1885 — 1968) Zágrábban született, ahol édesapja mint MÁV tisztviselő állomásozott. 1904-ben öltötte magára a premontrei noviciusok fehér ruháját. Simonffy Jenő, a rend kisőbbi prépost-prelátusa volt egyik kurzustársa. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s természetrajz-földrajzból szerzett tanári oklevelet. 1908-ban szentelték pappá s a következő évben rendi eljöljárói a szombathelyi gimnáziumba helyezték, ahol életének javarészét töltötte, mint igazgató-házfőnök (1941-47) és mint a Premontrei Diák- szövetség „spiritus rektor“-a. 1947-ben Csornára került mint alperjel és az újonnan alapított csornai gimnázium igazgatója lett. A rendnek 1950-ben történt feloszlatása után Budapestre költözött, ahol életének utolsó 18 esztendejét töltötte 1968. április 16-án bekövetkezett haláláig. Pákay (Pauer) Arnold halálával a rendnek egy egész korszaka zárult; amit Petronius jelenthetett a régi Rómának, az volt Pákay Arnold a csornai rendnek: megjelenése elegáns, modora nyájas, tetőtől-talpig úri-ember volt. Paptanári munkáját lelkiismere­tes gondosság jellemezte. Tanítványai sorában Mindszenty kardinálissal az élén a vasmegyei intelligencia színe-java található. A szombathelyi értesítőben megjelent botanikai értekezései komoly szakfelkészültségről tettek tanúságot. Igazi lelki profilja, szilárd karaktere 1950 júliusában nyilvánult meg teljes nagyságában: az utolsó pillana­tig a helyén maradt. Amikor barátai sürgették, hogy éljen a rendfőnöki engedéllyel és helyezze magát biztonságba, azt válaszolta: „A jó Isten sok szép napot engedett megérnem ezen a földön; az Ű kezében vagyunk; mártiromságtól nem félek; legyen meg az akarata; nem megyek.“ Amikor végleg elment s az élők sorából eltávozott, azzal a tudattal tehette, hogy öreg szolgáját hívta az Úr. R. I. P. Keresztesy Parker L. HÁROM PREMONTREI HALOTT Dr. RÁDAY JENŐ SEBESTYÉN. 1890. jan. 9-én született Szegeden. Teológiai tanul­mányait a Pázmáneumban végezte. Mint fiatal teológiai tanár a rend budapesti fő­iskoláján tanított és volt a növendékek prefektusa. Jászóvárnak Csehszlovákiához csatolása után Csornán volt magiszter és teológiai tanár. Szívvel-lélekkel volt Szt. Norbert fia és lelkiségének közvetítője növendékei és tanítványai előtt. Rendje iránti lelkesedésből újra betelepítette Magyarországba a premontrei nővéreket és Külső- vaton szerzett letelepedésükhöz püspöki engedélyt és szerény hajlékot. Az 1950-es szétszóratás után a veszprémi egyházmegyében lelkipásztorként működött és Bakony- gyepesen élt haláláig csendes visszavonultságban. 1968. december 31-én húnyt el. Dr. BUCZKÖ JÓZSEF EMIL. 1893. szept. 18-án született Jászberényben. Mint fia­tal tanár először Kassán tanított. A magyar gimnázium megszüntetése után a rend újonan létesített gödöllői gimnáziumának lett első természettudományi tanára és szertárának megalapítója. Még kassai tanár korában kapcsolódott bele az akkor még fiatal cserkészmozgalomba és folytatta ezirányu működését Gödöllőn. Ö alapította meg a gimnázium cserkészcsapatát is. Ifjúsági szervezőképességét elismerte az országos Cserkészszövetség és ellenőrzőtisztjének választotta meg. Kassának 1938 őszén Magyarországhoz való visszacsatolása után az újra megnyílt magyar rendi gimnázium igazgatója lett. Mint ilyent hurcolták el a megszálló csapatok kétésféléves kényszermunkára. Fogságából visszatérve nem maradhatott a Felvidék magyarlakta részén. Csehországban kapott mint lelkipásztor működési engedélyt a Romániából odatelepített szlovákok papjaként. Idős kora és tört egészsége ellenére kemény munkával tanulta a szlovák nyelvet, hogy híveinek lelkiatyja lehessen. Nyugdíjba- menetelekor kegyként engedték meg, hogy Jászón élhessen csendes visszavonult­ságban. Ott halt meg szívszélhűdésben 1969. augusztus 4-én és az ősi rendi temető­ben nyugszik. “ 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom