Szolgálat 5. (1970)
Eszmék és események - VI. Pál pápa levele Alfrink bíboroshoz és a holland püspökökhöz
hogy e tervezetek doktrinális állításai között vannak olyanok, amelyek nyugtalanítanak bennünket és amelyekkel szemben komoly fenntartással kell élnünk. Nem minden alap nélkül beszélt a sajtó egy másik nehézségről is: a holland katolikusok nincsenek arányosan képviselve ezeken az összejöveteleken. Végül ami e lelkipásztori zsinat üléseinek célkitűzéseit és terveit illeti: egy lényeges megfigyelést kell tennünk. A beszámoló-tervezetekben igen ritkán idézik a II. Vatikáni Zsinat aktáit és a Tanítóhivatal újabb rendelkezéseit. Sőt mi több: a tervezet reflexiói és javaslatai nem igen vannak összhangban a Zsinat és a Tanítóhivatal dokumentumaival. Konkréten most arra a két javaslatra gondolunk, amelyet a közeli ülés vitáinak bázisául fogadtak el: 1) „a minisztériális hivatal gyümölcsöző és megújított működéséről“ és 2) a „szerzetesekről“ szóló tervezetre. Tisztelendő Testvérek, már ti magatok is bíráltátok e tervezetek néhány téves vagy félreérthető állítását és rámutattatok bizonyos veszélyes orientációkra. Most mi is felhívjuk lelkipásztori figyelmeteket néhány kifogásolható pontra. 1. Ami a minisztériális hivatalt illeti: a) az Egyház célját és feladatait úgy írja le a tervezet, mintha ennek az Egyháznak a küldetése kizárólag evilági lenne; b) a papi hivatalt úgy tekinti, mintha az a keresztény közösségtől eredne; c) nem egy helyen szétválasztják a papságot és a cölibátust, éspedig néha egészen határozott követeléssel; d) bírálják azt a tételt, hogy egyedül a férfi lehet pap; e) a Pápáról csak azért szólnak, hogy minimizálják Krisztustól kapott hivatalát és lelki hatalmát stb. 2. Ami a szerzetesekről szóló tervezetet illeti: a szövegekben nem egy olyan doktrinális hiányosságot vagy félreérthető megfogalmazást találunk, amelyeknek gyakorlati alkalmazása siralmas következményekhez vezethetne. Tisztelendő Testvérek, megértjük azt, hogy igen nehéz helyzetben vagytok, az utóbbi években Hollandiában egyre hevesebben forradalmi nézetek jelentkeznek. Az világos, hogy az új nehézségeket nem a Hierarchia támasztja: a Hierarchiának egyszerűen szembe kell néznie a jelentkező problémákkal. Másrészt távol van tőlünk az, hogy lekicsinyeljük mindazt a jót, amelyet egyházmegyéitekben több területen megvalósítotok. De a veszélyes elhajlások láttán, amelyek kikezdhetik Hollandia katolikusainak a hitét, egyetemes lelkipásztori hivatalunknál fogva kötelezve érezzük magunkat arra, hogy megkérdezzük: hogyan jöhetnénk segítségetekre, hogy megerősítsük tekintélyeteket, hogy könnyebben megoldhassátok a holland egyházban jelentkező nehézségeket? Addig is míg választ kapunk tőletek, tekintve, hogy hamarosan megkezdődik a „Pastoraal Concilie" teljes létszámú ülése, szeretnénk két fontos kérdésben eligazítást adni. — Figyelembe véve a fentebb említett irányzatokat, továbbá gondolva a hitletétemény és annak kifejezése közötti lényeges különbségre, úgy gondoljuk, hogy főleg arra kell ügyelnetek, amire mint a keresztény tanítás mesterei hivatva vagytok: érintetlenül továbbadni a Kinyilatkoztatás tartalmát, amelynek az Egyház a letéteményese. Második figyelmeztetésünk pedig a papi cölibátus konkrét kérdésével kapcsolatos. A katolikus 79
