Szolgálat 4. (1969)

Eszmék és események - Papi jubileumok

A templomi részt követően szerény fogadás keretében köszöntötték a jubilánst a bécsi magyar egyházközség elnöke, a bécsi magyar klérus, a rektor volt növendékeinek, majd szülőföldjéről, a bácskai Szentfülöp köz­ségből messze tájakra szétszóródott legszűkebb értelemben vett honfitár­sainak egy-egy képviselője. Mi pedig valamennyien, akik kiegyensúlyozott egyéniségét, szilárd hitét, emberi jóságát és bölcsességét megismertük, őszinte szívvel fejezzük ki magunk kívánságát: Ad multos annos! A Pázmáneum igazgatója január 22.-én töltötte be 90. életévét. Dr. Gianone Egon GYÉMÁNTMISÉK Klivényi Lajos c. prépost június 29-én mutatta be gyémántmiséjét Kever- mesen. A koncelebrációs mise szónoka Dr. Udvardy József püspök, Csanádi apostoli kormányzó volt. Beszédében méltatta a gyémántmise nagy kegyel­meit a pap életében, majd kiemelte a jubiláns Battonyán szerzett érdemeit, ahol egy templomújítás, fűződik nevéhez. A jubiláns az egyházmegye egyik legmarkánsabb papja. Egyetlen aktiv gyémántmisés az országban. Kitűnő egészségnek örvend, tele újabb és újabb ötletekkel temploma, plébániája szépítésére, hívei lelkigondozására. Jelenleg a kisfalusi kevermesi plébánián dolgozik az öregkor kedves békéjével és bölcsességével lelkesen és lendületesen. Töretlen jókedve külön kegyelem. A misét sátoros lakoma, agapé követte az udvaron, ahol közel 50 paptestvér körül sürgölődött a vendéglátó jubiláns. Lesz János ny. esperesplébános Balatonfüreden mutatta be gyémántmisé­jét, ahol hosszú évek óta él nyugalomban. Kézvezetője Sallai László c. pré­post, akali plébános, szónoka pedig Börzsey János balatonfüredi esperes­plébános volt. A gyémántmisét megünnepelték a csurgói Szentlélek plébánia templomban is, ahol a jubiláns 30 évig volt lelkipásztor. Pfeiffer Miklós dr. pápai prelátus, a Svájci Magyar Katolikus Misszió igaz­gatója, a magyar papok szeretett Miklós bácsija Szent István ünnepén mu­tatta be gyémántmiséjét a svájci Fribourgban. 1909 aug. 12-én szentelték pappá. Teológiai tanulmányait Fribourgban végezte. Itt szerzett hittudományi és filozófiai doktorátust. De bekebelezett doktora a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem hittudományi karának is. 1913-ban a nyitrai egyházmegyéből a kassaiba lép át. Először püspöki le­véltárosként működik. 1914-ben teológiai tanár lesz. 1916-ban már mester­kanonok. Buzgón kiveszi részét a pasztorációból. A katolikus Akció egyház- megyei igazgatója. 1940-ben pápai prelátus és 1943-ban nagyprépost. A második világháború utáni zavaros időben az általa igen szeretett Svájcban köt ki, ahol először Fribourg közelében intézeti lelkészként műkö­dik. Később a Szentszék a Svájci Magyar Katolikus Misszió igazgatójává nevezi ki. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom