Szolgálat 4. (1969)

Tanulmányok - Rezek Román: Az Eucharisztia Teilhard szintézisében

tositják, mennyi haszonnal jár ez az újítás (ami sokhelyütt már megélt valóság).

A másik irány abban áll, hogy igyekezünk a jelenleg létező liturgikus formákban (pl. a szokásos szentségimádások elmélyítésével) megvalósítani a bűnbánat együttes keresését. Igaz, nem lehetséges, hogy minden résztvevő azonnal meggyónjon. De túlzás volna azt gondolni, hogy minden hívőnek sürgős szüksége van a bűnbánat szentségéhez járulni: a legtöbben, merjük remélni, a kegyelem állapotában vannak, és a kegyelemben növekedve fognak hazatérni. Mások az istenszeretet fényében megigazulnak majd, gyónás nélkül is; tudjuk, hogy ha nincs módjukban meggyónni, a tökéletes bánattal is szentáldozáshoz járulhatnak időnként, és ebben az egyház törvényhozása könnyen visszatérhet az egyházjog szigorúbb előírásától [Lásd C. I. C. can. 856.] a trienti zsinat enyhébb szabályához [Lásd DS. 1647, 1661.], megengedve hogy a hívek mindig szentáldozáshoz járuljanak, mikor tökéletes bánattal megigazultak, és nincs alkalmuk arra, hogy meggyónjanak.

Mikor majd meggyökerezett szokássá válik az egyház több részében az igazi, átélt bűnbánatra vezető közösségi penitencia-tartás, és mikor majd szokásossá válik az is, hogy időnként önként kívánják a hívek és a lelki- pásztorok a részletesebb, a keresztény élet pozitív útjait is kereső gyónásokat, akkor majd sokkal csekélyebb lesz a visszaélés veszélye, és bátrabban lehet majd kérni, hogy az egyház szentségi jelleget adjon az új, de jól kipróbált bűnbánati formáknak.

AZ EUCHARISZTIA TEILHARD SZINTÉZISÉBEN

Akik nem ismerik Teilhard írásait, vagy akik képtelenek alapvető látásmódjának megértésére, legföljebb csak költőnek, esetleg egyéni és képzelgő misztikusnak tartják. Magától érthető, hogy az ilyen bírálók ugyanezt vélik az Eucharisztiára vonatkozó elmélkedéseiről is.

Az itt következő rövid összefoglalóm pusztán csak ismertetés formájában szeretné megmutatni, hogy éppen az imént említett felfogás lebeg a képzelgés ködében, mivel:

1) Teilhard alapvető látásmódja hat ki az Eucharisztiáról írt elmélkedéseire,

2) ezek az elmélkedései nem szándékoznak teológiai szisztéma keretébe fogni az Eucharisztiát, hanem mély hitének misztikába érő kivetiilései — egy sajátos alapvető látás fogalmaival kifejezve.

Mit jelent Teilhard alapvető látásmódja?

Teilhard megértésének titka az ő hüperfizikája. Ez a hüperfizika — vagy ultrafizika — a tudomány, a filozófia és a teológia között kiépülő sajátos terület. A hüperfizika nem szoros értelemben vett tudomány, mert nem elégszik meg az egyes szaktudományok részleteredményeivel; nemcsak meg59