Szolgálat 3. (1969)

A jövö ígéretének jelei

aki nem ruházott fel mezítelent, beteget nem látogatott, foglyot meg nem vígasztalt, — nem igazi keresztény. Bámulatraméltó, milyen élénken reagálnak a keresztények, ha egy-egy előadás, vita vagy bizalmas beszélgetés keretében felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a kereszténység jövője az embertársak igenlésétől függ. Az embertársak iránti rokonszenv — arra nem térünk ki most, hogy ez már krisztusi szeretet-e — eddig nem tapasztalt hévvel tör elő a keresztények leikéből. íme, „a jövő ígéretének jelei“! És még bőven van belőlük! Ebben az elmélkedésben csak azokat említettük meg, amelyek fontosaknak látszottak, amelyek belső változáson mentek keresztül. A külső változás mindig a belső változással kezdődik. Adja Isten, hogy diagnózisunk helyes legyen! A lehetőségeket ugyanis el is lehet játszani.