Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
A leggazdagabb a krísztológiai témakör. Jézus egész életét feldolgozza a vasárnapi perikópáknak megfelelően. A szoteriológiát is kimerítően tárgyalja. Erről külön szólunk. A mariológia kifejezetten csak 2-3 beszédben szerepel, de annál alapvetőbben: Mária istenanyaságáról, szeplőtelen fogantatásáról és kegyelemközvetítéséről szól mélyen és melegen. Egyébként az Istenanya mindig ott áll szent Fia mellett. És a jászol mellett, a kereszt alatt meg a dicsőséges fény láttára a nagyérvelésű Pázmány is költővé lesz. A szentekről külön kötetet tervezett, de ezen szándéka kivitelében megakadályozta a halál. Csak a két apostolfejedelemről, szent János evangélistáról, szent István első vértanúról és a két hazánkkal kapcsolatos szentről: Pannónia katonaszentjéről és a magyarokat téritő szent Adalbertról meg a bűnbánó Magdolnáról ír. A kegyelemtannal kapcsolatban nemcsak „az emberi nem romlásáról és igazulásáról“ beszél, hanem két prédikációjában szinte misztikus tapasztalati látással lenyúl az aszkétika gyökeréig: Isten a mi lelkünk jegyese és Isten mindenütt jelen van. Közben megbúvik egy-egy történetteológiai eszmélődés is: mint pl. 3 Vizk II: Mindenben Isten akaratjához kell alkalmazkodni és 9 Pünk: Jeruzsálem és a zsidó nemzet romlása. Egyenkint szól a hét főbűnről, az égbekiáltó bűnökről és igen melegen az isteni, a sarkalatos és erkölcsi erények egész táboráról. Az állapotbeli kötelességek vázolásánál minden csoporthoz van szava: a klérushoz (remek prédikációja van a papi rend méltóságáról!), a fejedelmekhez és alattvalókhoz, az urak és szolgákhoz, a bírákhoz, a keresztyén vitézekhez. Pedagógiai beszédei alkotják prédikációinak gyöngyszemeit: a fiák és a keresztyén leány neveléséről, a szülői tiszteletről, a házas asszonyokról. Teológiailag is igen tartalmas az erkölcsi életet kormányzó igazságok fejtegetése: Első dolgunk Isten országának keresése, Minden cselekedetünket Isten tisztességére kell igazítani, Mindnyájan Istené vagyunk, az ó hasonlatosságát viselvén, szolgálatjára köteleztetünk. A Miatyánk három első kérése jut ebben a sorozatban kifejezésre: Isten neve és dicsősége, Isten országa, Isten akarata. Pázmány prédikációs kötete tehát egyaránt dogmatikai vezérfonál, er- kölcstani kézikönyv, aszketikus lelkiolvasmány, az ember egész istenszolgálatának biblikus elirányítása. 4. Beszédeinek dogmatikus tartalma Fraknói óta száz éven át kézről-kézre adott vélemény, hogy a nagy vitázó Pázmány majdnem teljesen mellőzi a polémiát és még feltűnőbb, hogy a nagy dogmatikus szívesebben foglalkozik az erkölcstan gyakorlati kérdéseivel.23 Véleményét Sík Sándor is osztja: dogmatikus kérdésekkel csak elvétve foglalkozik, jóformán egyetlen tartalma az erkölcsi tanítás.24 Később még meg23) Fraknói V., Pázmány Péter 70. 24) Sik, Pázmány 288 és 289. Bellaagh A., Pázmány Péter válogatott munkái (Bp. Lampel, 1906) 28. j 58
