Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

III. PÁZMÁNY ÉS A SZENTIRÁS 1. A szentírás Pázmány életében Pázmány a szentírást mérhetetlenül becsülte és bámulatosan ismerte. Biblia-szeretetét a családi szentélyből hozta magával. A kálvinista otthonban sokat olvasták Isten szavát. Sík Sándor Pázmány szentírási szövegében a magyar biblia hangját véli felismerni. „Pázmány bibliás muzsikája legmélyebb rétegében nem a Vulgátáé, hanem a magyar Bibliáé, a gyermekkori családi bibliaolvasások emlékeié.“ 1 összehasonlításai során nem talált magyar szent- irás-fordítást, amely Pázmány bibliaszövegével egyezne. A vasárnapi perikópá- kat, úgy látszik, maga fordította a görög szövegből. Beszédei folyamán is ismételten hivatkozik az eredeti héber és görög szövegre.2 A Szentföld tör­ténelmét és földrajzát is alaposan ismerte: lapszéli jegyzeteiben többször utal ezekre. Forrásul nemcsak az exegétákat használta, hanem a zsidó Jo­sephus Flavius mindkét művét is gyakran forgatta.3 Jezsuita kiképzése folyamán családi %»szentírás-ismeretét bővítette. A folyamatos szentírás-olvasás a rendben szokásban volt. Szónoki mintaképei: Skarga, Scherer, Bellarmin nagyon otthonosak voltak a szentírásban. A szent- írás-forditó lengyel Wujek, első rektora Kolozsvárott, bizonyára sokat hasz­nálta tanításában, exhortációiban Isten szavát. Lelkigyakorlatos mesterei Di- rectoriummegjegyzéseikben felhívták a figyelmet, hogy a lelkigyakorlatos vá­zat szentírási tartalommal kell kitölteni. Ezt hangoztatta Pázmány krakkói noviciusmestere, P. Sawiczki és noviciustársa, P. Quadrantini/1 továbbá két kedvelt jezsuita lelkiirója, P. Nadal és P. Vincenzo Bruno. Az előző a szent­írás ismeretét és értelmezését a teológiai stúdiumok csúcspontjának és lel­kének nevezi és megkívánja, hogy aki a lectio sacrát tartja „in sacris Litteris debebit esse exercitatissimus“.5 P. Bruno, a Collegium Romanum atyja, a Jézus élet misztériumairól szóló elmélkedéseiben a szentírás mesterének mutatkozik. Pázmány igen értékelte ezt a könyvet. Római diplomáciai útján 1632-ben tizenegy példányt vitt magával a nagyszombati kollégium, ill. a talán már akkor tervezett egyetem számára.4 Főleg tanulmányaiban ismerkedett mélyebben a szentírással. A Collegio Romano négyszemeszteres kurzusán az ószövetségből Jób könyvét, az új­1) Sik, Pázmány Péter remekei (Bp., Ardói 1944) 21. 2) ÖM VI 89, 126, 62, 118, 144, 196, 515. 3) Antiquitates Judaicae és De bello Judaico: pl. ÖM VI 98-99, 190, 495, VII 215, 295, 653. 4) P. Sawiczki megjegyzései: Ml, Exerc. II (Roma 1955) 786-789; Quadrantini meg­jegyzései uo. 755-772. (Ez © leghosszabb) 5) MHSJ, Nadal IV 658-659. Maga Nadal is adott lectio sacra-t. Ebből nőtt ki nagy munkája: Adnotationes et meditationes in Evangelia, Antwerpen 1594. 6) V. Bruno, Meditationi sopra i principali misteri della vita, passione e riserruzione di Cristo nostro Signore . . . 1585 (rengeteg különböző nyelvű kiadást ért meg). — Bp. Egyetemi Kvt., J 2: Catalogus novus librorum Collegii Tirnaviensis Soc. Jesu 1690. • <a 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom