Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

III. PÁZMÁNY ÉS A SZENTIRÁS

1. A szentírás Pázmány életében

Pázmány a szentírást mérhetetlenül becsülte és bámulatosan ismerte. Biblia-szeretetét a családi szentélyből hozta magával. A kálvinista otthonban sokat olvasták Isten szavát. Sík Sándor Pázmány szentírási szövegében a magyar biblia hangját véli felismerni. „Pázmány bibliás muzsikája legmélyebb rétegében nem a Vulgátáé, hanem a magyar Bibliáé, a gyermekkori családi bibliaolvasások emlékeié.“ 1 összehasonlításai során nem talált magyar szent- irás-fordítást, amely Pázmány bibliaszövegével egyezne. A vasárnapi perikópá- kat, úgy látszik, maga fordította a görög szövegből. Beszédei folyamán is ismételten hivatkozik az eredeti héber és görög szövegre.2 A Szentföld történelmét és földrajzát is alaposan ismerte: lapszéli jegyzeteiben többször utal ezekre. Forrásul nemcsak az exegétákat használta, hanem a zsidó Josephus Flavius mindkét művét is gyakran forgatta.3

Jezsuita kiképzése folyamán családi %»szentírás-ismeretét bővítette. A folyamatos szentírás-olvasás a rendben szokásban volt. Szónoki mintaképei: Skarga, Scherer, Bellarmin nagyon otthonosak voltak a szentírásban. A szent- írás-forditó lengyel Wujek, első rektora Kolozsvárott, bizonyára sokat használta tanításában, exhortációiban Isten szavát. Lelkigyakorlatos mesterei Di- rectoriummegjegyzéseikben felhívták a figyelmet, hogy a lelkigyakorlatos vázat szentírási tartalommal kell kitölteni. Ezt hangoztatta Pázmány krakkói noviciusmestere, P. Sawiczki és noviciustársa, P. Quadrantini/1 továbbá két kedvelt jezsuita lelkiirója, P. Nadal és P. Vincenzo Bruno. Az előző a szentírás ismeretét és értelmezését a teológiai stúdiumok csúcspontjának és lelkének nevezi és megkívánja, hogy aki a lectio sacrát tartja „in sacris Litteris debebit esse exercitatissimus“.5 P. Bruno, a Collegium Romanum atyja, a Jézus élet misztériumairól szóló elmélkedéseiben a szentírás mesterének mutatkozik. Pázmány igen értékelte ezt a könyvet. Római diplomáciai útján 1632-ben tizenegy példányt vitt magával a nagyszombati kollégium, ill. a talán már akkor tervezett egyetem számára.4

Főleg tanulmányaiban ismerkedett mélyebben a szentírással. A Collegio Romano négyszemeszteres kurzusán az ószövetségből Jób könyvét, az új1) Sik, Pázmány Péter remekei (Bp., Ardói 1944) 21.

2) ÖM VI 89, 126, 62, 118, 144, 196, 515.

3) Antiquitates Judaicae és De bello Judaico: pl. ÖM VI 98-99, 190, 495, VII 215, 295, 653.

4) P. Sawiczki megjegyzései: Ml, Exerc. II (Roma 1955) 786-789; Quadrantini megjegyzései uo. 755-772. (Ez © leghosszabb)

5) MHSJ, Nadal IV 658-659. Maga Nadal is adott lectio sacra-t. Ebből nőtt ki nagy munkája: Adnotationes et meditationes in Evangelia, Antwerpen 1594.

6) V. Bruno, Meditationi sopra i principali misteri della vita, passione e riserruzione di Cristo nostro Signore . . . 1585 (rengeteg különböző nyelvű kiadást ért meg). — Bp. Egyetemi Kvt., J 2: Catalogus novus librorum Collegii Tirnaviensis Soc. Jesu 1690. •

<a

63