Szolgálat 2. (1969)

Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában

bűneinek sokaságát, az örök kárhozatnak súlyát szeme eleibe terjessze; vaj, ki nagy jóságok gazdagsági, vaj, ki szép vigasztalások aratási következnek ilyen elmélkedésből . . . Ezzel őriztetik a lélek igazsága és növekedik az élet szentsége.“ (VI 592)

Hogy lelkünk „igazán kövéredjék az Ige eledelével", azt bensőleg fel kell dolgozni. „A szép tanúságok nem segítenek, ha meg nem rágod . . . Amely falatot rágatlan alányelünk, ízit nem érezzük, amely étket, mihent bévesszük, mindgyárt kiokádunk, attól nem hízunk.“ 18

Pázmány ismeri az emberi gyarlóságot és magyar szalmalángot. Tudja, könnyen felszámolja a legjobb feltételeket is, ha újra meg újra nem kap buzdítást. Azért egy-egy témát továbbszövöget, hogy a megkezdett gondolatot elmélyítse. így cselekszik a hittitkok (megtestesülés, születés, szenvedés, feltámadás) kifejtésénél, de ugyanúgy egyéb témáinál is. Adventben karácsonyi előkészületül először az alázatosságról szól meg a magunk üdvös- séges megismeréséről, majd az eljövendő Krisztusról, aki igaz szabaditó és akinek útját követnünk kell. A pünkösdi ünnepkörben ilyen a következő sorozat: A hit, Az isteni szeretet. Isten lelkünk jegyese, Isten mindenütt jelen van, Mindnyájan Istené vagyunk.19 *

Pázmány szónoklatain „az emberek nem sírtak, nem lelkesedtek, hanem érezték semmiségüket az Isten közelében. Arra a tudatra ébredtek, amely legkedvezőbb az alázatos imára Isten színe előtt. Áhítatra gerjedtek ... Ez hiányzik mai szónoklatunkból: elszoktunk az áhítattól".21 Kornis Pázmányt a nagy francia szónokkal összehasonlítva azt állítja: „Bossuet ereje a festés, Pázmányé az érvelés; Bossuet szószékétől a hívő mély esztétikai benyomásokkal távozik, Pázmány templomából az önbírálatra való sugalmazással, gondolatfájással megy el.22

3. Prédikációinak anyaga

Az isteni kinyilatkoztatásról szóló zsinati konstitució nyomatékosan kéri a lelkipásztort, hogy Isten igéjének roppant gazdagságát közölje a rábízott hívekkel (DV 25). Pázmány ilyen lelkipásztor volt. Feltűnően szélesskálájú beszédeinek tematikája. Megtaláljuk bennük a katolikus dogmatika nagy alapigazságait: az egy és háromságos Istenről, a gondviselésről, Krisztusról és a Szent Lélekről; a kegyelemtan nehéz kérdéseit, (bűnbeesés és megigazulás), a szentségtant (keresztség, bérmálás, gyónás, áldozás) az Egyház apologeti- kus és dogmatikus képét. Az eszkatalogia ismert témáit (halál, Ítélet, pokol, mennyország) már lelkigyakorlatos beszédeiben elemeztük. A religio erényét szolgálják: az imádás és imádság, az ünnepek megszentelése, a templomok tisztelete, a kereszt becsülete, stb.

18) VI 592.

19) A pünkösd utáni 17-22 vasárnapokon.

21) Frideczky J., Pázmány Péter (Bp. 1942) 66.

22) Kornis Gy., Pázmány személyisége (Bp. Franklin, 1935) 63.

57