Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
és a magyar Róma, Nagyszombat szószékei voltak. Életirói tanúsága szerint a katolikusok mohón itták szavát, a másvallásuak suttogva emlegették nevét. Oly tősgyökeres magyarsággal hirdette az igét, hogy öntudattal odakiáltotta ellenfeleinek: „mesterek lesznek a morgók, ha elhitethetik, hogy nem tudok magyarul".6 Pázmány a magyar misszióval nagy „áldozatot“ vállalt. Érte lemondott a neki már Rómából szánt gyulafehérvári udvari szószékről, a gráci egyetemi katedráról, a bécsi kollégium rektorságáról, a Münchenben majd Bécsben tervezett akadémiában való részvételről: csak azért, hogy megpróbált és Isten igéjére nagyon kiéhezett magyar népét Isten szolgálatára tanítsa.7 Mielőtt cikkünk főtémájára térnénk, néhány lényeges történeti adatot kell helyesbítenünk. 1. Mikor jelent meg prédikációs kötete? A könyv megjelenésének évét tekintve, sok életiró azt tartja, hogy Pázmány utolsó művét egy évvel halála előtt, 1636 tavaszán vagy derekán adta ki. Pedig ezt az időpontot az utolsó negyedévre kell leszűkítenünk. 1636 június-júliusában még két levélben sürgősen nyomdai papirost kér a Pázmáneum régensétől „P. Jacobus" részére (Némethy Jakob volt megbízva munkái kiadásával).8 A november 12-i harmadik testamentuma hangjában egyezik szellemi hattyúdalával, a prédikációk elé irt ajánló Írásával „a teljes Szentháromság egy bizony Istenhez".9 * 11 12 Mintha a két irás egy időben készült volna. Az öreg és beteges „Cardinal“ ebben az időben sűrű levelezésben állt az erdélyi fejedelemmel, I. Rákóczi Györggyel; de csak dec. 26-án küld neki egy tiszteletpéldányt újévi ajándékként.'0 Mindebből arra lehet következtetni, hogy a Prédikációk folio-kötete közvetlenül karácsony előtt jelent meg. Véleményünket megerősíti az a tény is, hogy csak 1637 január 6-án tárgyalja meg titkárával, a nagyszombati egyetem rektorával, P. Dobronoky Györggyel, a magyar és horvát, továbbá a gráci és bécsi kollégiumoknak küldendő tiszteletpéldány- nyok számát és sorsát." 2. Voltak-e mesterei? Sik Sándor, Pázmány az ember és iró kitűnő ismerője, a szónok Pázmány ismertetésénél veti fel ezt a kérdést.'2 Arra a megállapításra jut, hogy a kor nagy külföldi szónokai alig lehettek rá hatással. Skargát — írja — bizonyára hallotta Krakkóban, de nem értette, mert nem tudott lengyelül. A római 7) Pázmányt 1609 októberében szánták olmüci szónoknak Dietrichstein bíboros kérésére. 1610 elején akarták bécsi rektornak és 1612 végén tárgyaltak a müncheni, később a bécsi akadémia terveiről. Lásd. ARSJ Austr. 2 i. 380, 385, 505, 512. 8) Levelek II 674-675. 9) Uo. 728. 10) Uo. 744. 11) Bp. Egyetemi Könyvtár, Diarium G. Dobronoky: Collectio PÍayana XXX. 12) Sik, Pázmány 280-282. 43