Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából

tivitás viszont kognitív szempontból optimális.18 Cikkem fő állítása az, hogy nem elegendő „magas”, teológiailag korrekt szinten folytatni a zsidó-keresztény párbeszédet. Agyunk „mélyebb szintjeire”, az ösztönös vallásosság szintjére, a könnyen felfogható és sikeresen átadható minimálisan counterintuitive fogalmakra is át kell ültetni az eredményeket annak érdekében, hogy a megfogalmazott kihívásokra választ találjunk.

Az istenek, szellemek és ősök kognitív sémája a counterintuitive ágens. Egyrészt ágens, vagyis cselekedeteit cél vezérli. Az öt ontológiai kategória közül az „ember” kategóriába sorolható, így a folk-fizika mellett a folk-biológia és a folk-pszichológia is érvényes rá. Például az „érzelmeire” hatva befolyásolhatom a cselekedeit. Azonban a folk-elméletek „törvényeit”, a bennünk élő ösztönös, intuitív elvárások egy részét megszegik, ezért counterintuitivek. Például megszegik a folk-fizikát, amely szerint egy objektum nem tud zárt szobába bejutni. Megszegik a folk-biológia azon elvét, amely kimondja, bármely élőlény elpusztul, ha nem jut táplálékhoz. És a legfontosabb, hogy megszegik a folk-pszichológia intuícióját, amikor mindentudóak lehetnek. A világ kultúráin végigtekintve, az istenségek, szellemek, ősök, egyéb természetfeletti létezők hihetetlenül széles skáláját láthatjuk. A kognitív vallástudományt megalapozó antropológusok azonban azt állítják, hogy ez a széles skála visszavezethető arra az alapképletre, hogy az egyes természetfeletti elképzelések mely ontológiai kategória mely tulajdonságát hogyan sértik meg.19

Végül érdemes arra is rámutatni, hogy a folk-biológia egyik állítása magyarázatot adhat a modernkori antiszemitizmus sikerére. Abban a pillanatban, hogy a 19. században faji alapon fogalmazódott meg a nemzetfogalom, az emberek agyában ösztönösen bekapcsolódtak a folk-biológia automatizmusai. A folk-biológia esszencializmust feltételez, és azt, hogy minden állat csak azonos fajhoz tartozó utódokat

18 Justin L. BARRETT és Melanie A. NYHOF, ‘Spreading Non-Natural Concepts: The Role of Intuitive Conceptual Structures in Memory and Transmission in Culture’, Journal of Cognition and Culture 1(1) (2001) 69-100 [megtalálható Slone szöveggyűjteményében is]. A counterintuitivitás mértékének egzakt meghatározása, valamint az, hogy pontosan mikor minimálisan vagy maximálisan counterintuitive egy fogalom, az idézett cikk megjelenése óta folyamatos szakmai viták tárgya, amire most nem térhetünk ki.

19 A természetfeletti fogalmak „meglehetősen rövid katalógusáról” Id. BOYER, Religion Explained 90.

63