Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából

recepciója jól különválasztható. A kortárs kivételek közé tartozik Jonathan Sacks, akinek legújabb könyve3 kétségbeesetten, és talán esélytelenül, szólít fel a zsidóságon belüli párbeszédre. A vallásos nevelés középpontjában a szövegek - bibliakommentárok, halakhikus kódexek és döntvények... gyakorlati vagy elméleti, racionális vagy misztikus, kreatív vagy hagyományos... - értelmezési lehetőségei állnak. Ahogy egy orvost, egy mérnököt vagy egy jogászt, úgy egy rabbit sem filozófiai-teológiai-társadalmi vitákban való részvételre képeznek ki, és ahogy az orvosok, mérnökök vagy jogászok közt, úgy a rabbik közt is csak néhánynak van erre veleszületett affinitása. Nem véletlen, hogy a párbeszéd zsidó oldalán több a magát zsidónak valló, de egyetemi és nem vallási háttérrel rendelkező személy, mert ők azok, akik jártasak a társadalmi diskurzusokban, akik kihívásnak tekintik azt, hogy leüljenek keresztényekkel beszélgetni. Az ortodox zsidóság alulreprezen- táltságát szintén a műfajtól való idegenkedés motiválja, nem elsősorban a másság iránti intolerancia.

A felekezetközi párbeszéd előtt álló következő kihívás tehát a hagyományos rabbinikus (főleg ortodox) résztvevők bevonása, olyan kérdések és műfaji keretek kialakítása, amelyekhez ők is tudnak csatlakozni. Ez ismét elképzelhetetlen a zsidó vallás alaposabb, valódi megértése nélkül. Például a valóban közös bibliaértelmezéshez vezető út első állomásait jelenthetik azok a cikkek a jelen kötetben, amelyek a két exegetikai hagyományt vetik össze. Az út későbbi állomásai során elkerülhetetlen lesz, hogy megértsük az exegézis elmebeli folyamatát, valamint azt, hogy miként reprezentálódnak a két fél agyában az exegézis során felhasznált fogalmak. A szövegértelmezés mentális folyamatát csak ezekben az években kezdtük el feltárni, míg a felhasznált fogalmak kognitív megközelítéséhez segíthet hozzá az alábbiakban bemutatandó módszer.

Sok esetben azért sem értjük meg, hogy a másik fél számára milyen nehézséget okoz a párbeszéd, mert a másik fél nem teljesen őszinte. Talán önmagával szemben sem. Annak érdekében ugyanis, hogy a két fél közös nevezőre jusson, gyakran mindkét fél felad fontos elemeket hitéből, tradíciójából, klasszikus forrásaiból, a kérdések megközelítésének hagyományos módszereiből. Egy politikailag korrekt, jól csengő közös nyilatkozat érdekében olyan állítások is elhang3 Jonathan SACKS, Future Tense: Jews, Judaism, and Israel in the Twenty-first Century (Schocken Books, 2009).

54