Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből

Befogadástörténete nemcsak a szövegeknek van, hanem a párbeszéd során átalakult emberek életének is; a hatástörténet lehet kacskarin- gós, vagy akár búvópatakszerű is: mindezt érdemes az isteni Gondviselésre bízni. A létrejött párbeszéd önérték, és a fönntarthatóságáért minden lehetőt érdemes és meg is kell tenni.

2. A résztvevő felek kölcsönös megelégedettségének három összetevője van: a tartalmi, a módszertani és a személyes; létrehozva ekképpen a megelégedettségi háromszöget.43 Az első, tartalmi összetevő a közvetítés tárgyára és kimenetelére vonatkozó megelégedettség, amely akkor valósul meg, amennyiben az eljárás megfelelt a felek elvárásainak és a valós érdekeinek.44 A második, módszertani szempont a közvetítés módjára és folyamatára vonatkozó megelégedettség, amely akkor alakul ki, amennyiben teljesültek a közvetítés föltételei és lehetőségei: vagyis ha a körülmények végig megfelelőek voltak, a felek által valóban fontosnak tartott kérdésekkel sikerült foglalkozni, mindenki elegendő időt és megfelelő lehetőséget kapott az álláspontja világos előadására és a véleménye kifejtésére, a feleknek sikerült megérteniük a másik fél helyzetét és meglátásait, és érdemben hatással is tudtak lenni a kialakult végeredményre.45 Végül a harmadik, személyes összetevő a lélektani és lelkiségi elemekre vonatkozó megelégedettség: a felek nemcsak hogy a méltóságukat meg tudták őrizni, de ráadásul még méltányolták és meg is becsülték őket; illetve egymás igényeit kölcsönösen tiszteletben tartva mindenki számára a lehető legtöbbet érték el, a lehető legnagyobb eredményt hozva ki a helyzetből.46

43 Robert A. Baruch (Barack) BUSH és Joseph P. FOLGER is ismerteti a megelégedettségi háromszöget: BUSH Robert A. Baruch (Barack) - FOLGER Joseph P., ’The Mediation Movement: Four Diverging Views: The Satisfaction, Social Justice, Transformation and Oppression Stories’, in BUSH Robert A. Baruch (Barack) - FOLGER Joseph P., The Promise of Mediation: Responding to Conflict through Empowerment and Recognition (San Francisco, 1994) 20.

44 GÖNCZ Kinga és WAGNER Jenő János osztja föl ekképpen a megelégedettség összetevőit: GÖNCZ Kinga - WAGNER Jenő János, ’Konfliktuskezelés és mediáció’, in EÖRSI Mátyás - ÁBRAHÁM Zita (szerk.), Pereskedni rossz! Mediáció: A szelíd konfliktuskezelés (Budapest, 2003) 24.

45 GÖNCZ Kinga, GESKÓ Sándor és FlERBAI István angol nyelvű kiadványukban is megismétlik e hármas megelégedettségi folosztást: GÖNCZ Kinga - GESKÓ Sándor - HERBAI István, Conflict Resolution for Non-Profit Organisations (Budapest, 1998) 13.

46 KERTÉSZ Tibor a személyes és lélektani elemeket különösen is lényegesnek tartja: KERTÉSZ Tibor, ’Tárgyalási stílusok a mediáció tükrében: álláspontok alkuja, érdekalapú tárgyalás, forrásbővítés és elégedettség’, in KERTÉSZ Tibor, Mediáció a gyakorlatban /.: A mediáció dinamikája: Módszertani kézikönyv gyakorló mediátorok számára (Budapest, 2009) 55.

48