Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Nagypál Szabolcs: A zsidó-keresztény párbeszéd a vallásközi közvetítés (mediáció) szemszögéből

A közös tanúságtétel (testimonium commune) egymás és a világ előtt a vallásközi párbeszéd legmagasabb foka: a résztvevő felek ilyenkor általában arra jönnek rá, hogy nem az őket elválasztó kérdések a leglényegesebbek a világban - noha ezek kétségtelenül léteznek, és továbbra is fönn fognak állni -, hanem a vallásos embereket a (még) nem vallásos emberektől elválasztó szakadék, amely fölött csak az elköteleződés kötele ível át.21 A közös tanúságtétel adott esetben elvezethet a közös ünnepléshez is: zsidó-keresztény vonatkozásban a héber iratokon (vagyis az Ószövetségen) alapuló közös imádságnak nem nagyon találhatni teológiai akadályát.22

II. A közvetített vallásközi párbeszéd alapelvei

A közvetítőnek nemcsak a vallásközi párbeszéd fajtáiról kell szót ejtenie, hanem a párbeszéd alapelveiről is. A párbeszéd és a közvetítés szabályainak betartása rendkívül fontos, hiszen az alakiságok nemcsak hogy visszahatnak a tartalomra és az eredményre, de döntő módon meg is határozzák azt.23

1. Az önkéntesség és a személyes jelenlét elve azt jelenti, hogy a párbeszédben minden résztvevő a saját akaratából, önként és személyesen vesz részt.24 Ezzel kapcsolatban nagyon fontos olyan személyek kiválasztása, akik valóban elkötelezettek a párbeszéd irányában, és sokat remélnek tőle; kételkedők vagy ellenlábasok inkább hátráltatják az előrehaladást, vagy éppen hosszú időre meg is akasztják azt. A vallásközi párbeszéd elsősorban azok életét változtatja meg, akik benne sze21 A közös tanúságtétel számos összetevőjét kibontottuk a következő tanulmányunkban: NAGYPÁL Szabolcs, ’Az ökumenikus állapot és párbeszéd Európában’, Korunk: Fórum, kultúra, tudomány: Társadalomtudományi folyóirat (2006/12) 50-60. A cikk elérhető: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2006&honap = 12&cikk=8389. (A kutatás ideje: 2011. november 20.)

22 Stanley Jedidiah SAMARTHA gyűjti össze és értékeli a különböző párbeszédeken tárgyalt kérdésköröket a tanulmányában, ahol külön kitér a közös ünneplésre is: SAMARTHA Stanley Jedidiah, ’Dialogue: Significant Issues in the Continuing Debate’, The Ecumenical Review /ERJ (1972/3) 333.

23 Alakiság és tartalom kölcsönös összefüggésére LOVAS Zsuzsanna és HERCZOG Mária is nyomatékosan figyelmeztet a közös könyvük egyik tanulmányában: LOVAS Zsuzsanna - HERCZOG Mária, ’A mediációs helyzet’, in LOVAS Zsuzsanna - HERCZOG Mária (szerk.), Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Budapest, 1999) 53.

24 Képletes értelemben SOMFAI Balázs hozza be az önrendelkezési jog párhuzamát: SOMFAI Balázs, ’(Családjogi) Közvetítés a gyermek érdekében’, Családi Jog /CsJ/ (2009/1) 11.

41