Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?
juk már kideríteni, hogy Bonaventura milyen egzakt összehasonlító fonológiai vizsgálatok nyomán alakította ki ama szilárd meggyőződését, miszerint a görög alkalmasabb nyelv az ékesszólásra, mint a héber.73 A héber nyelv tökéletességének legdöntőbb bizonyítéka, hogy az alef-bét huszonkét betűje adja az emberi gondolkodás hiánytalan építményét, másrészt ennek az építménynek a csodája, hogy képes kifejezni az isteni dolgokat.74 Az első és eredeti nyelv betűi mint az isteni beszéd (dibur elohi) alkotó elemei sajátos kombinációjuk révén hozzák létre a világ egészét - „Mózes fölment a hegyre, és találkozott a Szenttel, áldassék, aki ott ült, s aki koronákat font a betűk fölé”75 -, miként maga a teremtés is a hang, a beszéd aktusa volt: „Alakot nem láttatok, csak hangot hallottatok” (zuláti kol) (Deuteronomium 4,12), s „JHWH szavára lettek az egek” (bidvár Adonáj) {Zsoltárok könyve 33,6). A zsidó misztika, a kabbala éppen a betűk kombinációja mögött megbúvó „nyelv mögöttit” kutatja, azt, amit Becaleel, a szövetség sátrának készítője {Exodus 31,2) ismert, hiszen „tudta, hogyan kell összerakni a betűket, amelyekből megteremtették az eget és a földet.”76 Az isten- képmásúság hordozójaként az ember ezt a teremtő erejű isteni nyelvet kapta meg örökségül, s ennek révén alakította ki beszédének és gondolkodásának teljes szerkezetét. A középkori keresztény gondolkodáson belül különös jelentőséget kap, hogy Adámtól a gőgős vállalkozásig, Bábel tornyának építéséig az egész emberi nem ezen a nyelven beszélt,77 s az emberi bűn, majd az ezt követő isteni büntetés sem szüntette meg a héber nyelvet: az Úr adományát Héber háza örökítette tovább a zsidók ősatyja, Ábrahám számára.78 Noha Szent Ágoston - anélkül, hogy a nyelv egyedülálló isteni természetét hangsúlyozta volna - ugyanezt a tényt emeli ki a De civitate Dei egy helyén: „a hébereket róla Héber nevezték el heberaeusoknak...Kétségtelenül igaz az, hogy Héberről heberaeusoknak nevezték őket, s azután egy betű elhagyásával hebraeusoknak. Ez a nyelv kizárólag csak azé az Izrael né73 BONAVENTURA, In Sapientiam, in Opera omnia, VI., 109. 74 RUPERTUS TUITIENSIS, De victoria Verbi Dei, 3,25. 75 bT. Menahot 29b. 76 bT. Berakhot 55a. 77 Beda Venerabilis, De Unguis gentium, 1180. 78 Beda Venerabilis, Hexaemeron 3. 334