Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Somos Róbert: Órigenész a zsidókról
E helyütt inkább Órigenésznek azt a bizonyos szövegét kívánom idézni, amit mint valami mágnes, vonz magához az „antijudaizmus” terminus, és kommentárt fűzök hozzá abban a reményben, hogy kimutassam, még e szövegrészlet sem ad alapot sem az antiszemitizmus, sem az antijudaizmus vádjára Origenész kapcsán. Az egyetlen megfelelően tagolt kulcsszöveg, amelyet Origenész antijudaizmusa bizonyítékaként idézni szoktak, a Contra Celsum IV, 22 passzusa: Szerintem ugyanis negyvenkét év telt el Jézus keresztre feszítésétől Jeruzsálem pusztulásáig. És mióta léteznek zsidók, egyáltalán nincs tudomásunk arról, hogy valaha is ilyen hosszú ideig szünetelt volna a tiszteletreméltó szent kultusz és istentisztelet amiatt, mert egy erősebb ellenség legyőzte őket. De ha úgy is tűnik, néha magukra hagyattak bűneik miatt, attól még nem kevésbé figyeltek rájuk, és visszatérvén visszakapták javaikat, és szabadon folytathatták kultuszukat. Tehát ez az egyik bizonyítéka annak, miszerint Jézus egy isteni és szent lény, hogy ennyi és ilyen súlyos dolgok történtek meg a zsidókkal miatta már ilyen hosszú ideje. És bátran állítom, hogy nem is fognak visszakerülni eredeti helyzetükbe. Minden vétkek közül a legsúlyosabbat követték el ugyanis akkor, amikor az emberi nem Üdvözítőjének életére törtek abban a városban, amelyben a legnagyobb misztériumok hagyományos szimbólumait ajánlották fel az Istennek. Minthogy itt szenvedte el Jézus ezeket, ezért kellett teljesen elpusztulnia ennek a városnak és a zsidó népnek kiűzetnie, s másokra, azaz a keresztényekre kellett a boldogságra történő hívásnak átszállnia, akikhez eljutott a tiszta és keveretlen istentisztelet tanítása; mert új törvényeket kaptak, mely az összes fennálló alkotmánnyal összhangban van. Korábban viszont egy nép az azonos nemzetségből való és hasonló felfogású uralkodójától kapta a törvényeket, és ezek olyanok voltak, amelyeket most már nem mindenki tud betartani. Origenész számára itt az a leglényegesebb, hogy Kelszosz azon állítása ellen érveljen eredményesen, miszerint ....a keresztények néhány tanítást hozzátettek a zsidóknál meglévő elbeszélésekhez, és azt állítják, hogy már elküldetett az Isten fia a zsidók bűnei miatt, s a zsidók, mivel megbüntették Jézust és epével itatták meg, kihívták magukra Isten haragját.” Origenész szerint nem puszta önkényes hozzátételről van szó, és a zsidó nép igenis Isten haragja - amit ő nem érze26 7