Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

get tovább hangsúlyozza. Fel lehetne vetni, hogy József nem férje, hanem gondviselője volt Máriának, és a feljelentő (Annás) harmadik személy volt, azaz József elvileg lehetett volna akár a „szeretője” is Máriának, és ebben az esetben valóban mindkettejüknek kellett volna inniuk. De ha ezzel az értelmezéssel a szimmetrikus reláció furcsaságát csökkentjük is, számos apró részlet eltérő marad. Elmarad például az eskü, pedig Josephus is leírta.27 A sivatagba küldés nem hiányzik a Protevangeliumban, de nincs húsáldozat, bár ezt Philón és Josephus is említik.28 Apró, de további fontos különbség, hogy a keserűvizes ítélet Philón, Josephus és a Misna szerint valójában a bűnös megbüntetésére való, nem pedig a bűnösség kiderítésére (mint a Protevangelium- ban).

9. A Szentély függönyének megújítása. Ez ismét érdekes, de zavaros eleme a történetnek. Megint valami olyan, ami az Újszövetségben nem fordul elő. A Szentély papjai a függöny megújítását „szeplőtelen szüzekre” bízzák (c. 10,1). Lieberman utal egy baraithara (misnai betoldásra), amely említ 82 fiatal nőt (de nem szüzeket), akik a Szentély számára készítenek a függönyt.29 Az apokrif 2Baruch 10:19 említ ugyan szüzeket, de nem pontosítja, hogy a Szentély függönyét készítették volna: „És ti, szüzek; akik szőtök finom lent selyemmel és Ofir aranyával, ragadjátok meg mindezeket a dolgokat, és vessétek őket tűzre, hogy az felvigye őket Ahhoz, aki alkotta őket, és a láng vigye fel őket Ahhoz, aki teremtett őket, nehogy az ellenség kezébe essenek!”30

10. Mária angyalok által való táplálása. Ezt az aggadikus elemet Mach emeli ki a cikkében, és az egyik hitelesen rabbinikus elemnek tartja.31 Illés prófétát táplálta angyal (lKir 19,5), és Krisztust is a sivatagban (Mt 4,11; Mk 1,12). Mach a Talmud Bavli- ban is talált utalást erre,32 de valószínűbbnek tartja, hogy a Prot- evangelium önálló eszméjéről lehet szó. Az apokrifekben ismert hagyomány, hogy Adám az angyalok eledelét ette a Paradicsom27 JOSEPHUS, FLAVIUS, Antiquitates 3,270.

28 Alexandriai Philón, De spec. Legg. 3,52-64.

29 LIEBERMAN, Saul, Hellenism in Jewish Palestine (New York, The Jewish Theological Seminary, 1950) 167. és jegyzetek. A hivatkozás: Misna Seqalim VIII. 5.

30 http://carm.org/second-baruch (Fordítás: CHARLES R. H., The Apocrypha and Pseudeipgrapha of the Old Testament [Oxford, Clarendon, 1913] Vol. II. (letöltve: 2011-04-14).

31 MACH, ’Are there Jewish elements’ 217.

32 bT. Szanhedrin 59b.

255