Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Balogh Katalin: Magyar zsidó bibliafordítások - Az IMIT Bibliához vezető út

Egy rövid kitérő erejéig érdemes néhány szót szentelni Bloch Móric Hexateuchus fordításának. A szerző rendkívül kalandos életútjának első irodalmi „terméke” az 1840-41 folyamán nyomtatásban is megjelent Mózes öt könyvének, illetve az Első Jósok címen 1842-ben kiadott Józsue könyvének fordítása.

Ez a fordítás igen komoly tudományos munka. Bloch Móric saját bevallása szerint még mindig nem tudott kielégítően jól magyarul, bár ez nem érezhető fordításán. Az esetleges „magyartalan” fordulatok, az eredeti héber szöveg iránti ragaszkodásából születtek. O maga így nyilatkozik saját munkájáról: „...előképének oly mását törekszik adni, melyben - mennyire nyelvünk bírja - amannak minden sajátságai, még nélkülözései is utánozva legyenek; tán többet akar, mint amennyit elbír, de úgy akarja adni az eredetit, a mint a szerző adta volna, ha magyarul beszél: visszatükröztetni akarja a nehézkes nyelvet úgy, mint annak szépségeit.”5

Már első olvasásra is szembetűnő ennek a rövid kis értékelésnek néhány sora. Azokat a fordítói alapelveket láthatjuk itt megfogalmazva 1863-ban, amelyek hasonló módon szerepelnek napjaink fordítás- elméleti munkáiban. Bloch Móric az eredeti szöveg mellett közli saját fordítását, valamint igen értékes magyarázatait. A fordítások jegyzetanyaga azért bír különleges értékkel, mert tartalmazza a XIX. század közepén meglévő exegetikai irodalom minden eredményét, valamint a talmudi és rabbinikus irodalom értelmezéseit is. Bloch Móric fordítása éppen az előbb felsoroltak miatt, korának egyedülálló vállalkozásai közé tartozik. A munka a szerző kiváló héber nyelvtudásán kívül az ókori Izrael életében való jártasságát is jól mutatja. Nagy gondot fordított a szójátékok, alliterációk, a hangfestő és a hangutánzó szavak visszaadására. Megpróbálja a gondolatpárhuzamokat és a héber szólásformák tömörségét hűen visszaadni magyar nyelven. A nagy munkát 1840. szeptember 5-én a Magyar Tudós Társaság levelezői tagság- galjutalmazta.

Két másik töredékes fordításról is tudomásunk van még az 1840- es évekből: Rosenthal Móric, Dávid király énekei, 1841-ből. A fordító a fentebb említett Mendelssohn-féle német fordítás alapján készítette munkáját, s kiadásában a magyar szöveg mellett közli a héber eredetit

5 BALLAGI Mór, ’Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül’, Protestáns Egyházi

és Iskolai Lap VI. évf. (1863) 1600.

221