Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Benyik György: Jézus idézési módja a prófétákból

fogjátok az ember fiát. (ttátiv Áéytű tyuv, ànl áptt oipeGe tov móv tói) ávTpoTtoo KaGfipevov èk Seçküv tt|ç 8oovaetoç)37 Mk-nál a LXX szövegében Dán 7,13-hoz kapcsolódik 27,1-ben is. Ott viszont világos igen van. Jézus messiási öntudatának leírása az ős­egyházban sem volt könnyű kérdés, mert a korabeli messiási képzetek fényében kellett azt definiálni. A perbeli eljárás során Jézus is hasonló helyzetben van. Azonban ez a helyzet egyben egy bírósági tárgyalás, melyben a megértés vagy félreértés tétje élet, vagy halál, és nem el­vont nyugodt teológiai vita, mint amelyek közül számosat folytatott a farizeusokkal. Ebben az összefüggésben az Ember-fia cím Jézus iden­titását írja le. A helyzet éles, vagy a nagytanácsnak kell elfogadni Jézus prófétai kritikáját, vagy Jézusnak a nagytanács ítéletét. Az Ember-fia cím ebben az esetben Jézus legmagasabb prófétai tekintélyére vonat­kozik, így kerülhetett kapcsolatban az Isten káromlás vádjával. Az „blaszfémia” vádja formáljogilag azonban a Lev 24,26 re épül. A vád igaz voltát a történetben a főpap ruhája megszaggatásával jelzi. Az események leírásában az egyik zavart az okozza, hogy ez esetben viszont azonnali ítélet végrehajtásnak kellett volna bekövetkezni. Ha ugyanis valaki káromolja (mPP DB /LXX - ovopaÇmv/) az Istent, az egész közösségnek meg kell köveznie. A Sanhedrin 7,5 kimondja, hogy káromlással csak akkor vádolható valaki, ha az Isten nevét ért­hetően kimondta. Ebben az értelemben, a szöveg tanúsága szerint, Jé­zus nem követte el az istenkáromlás bűnét, mert ő csak azt mondta az Isten neve helyett, hogy: Suvapeco - mi 3 3, vagyis a „mindenható”, a hatalmas. A zsidó szakértők arra hivatkoznak, hogy a talmudi szabá­lyok szerint a Jahve nevet kellett volna kimondania, amiről szó sincs. Ugyanis a szigorú szabályok miatt, ezek az Isten megnevezésének be­vett formái voltak, (vö. utalás Lev 24,16-ra János is 19,7-ben). De azt nem tudjuk bizonyítani, hogy Jézus elleni zsidó eljárás a 200 évvel ké­sőbbi talmudi szabályokat követte-e? Mt számára azonban Jézust Is­tenkáromlással vádolni abszurd dolog, ezért nem sokat törődik a Tör­vénnyel. A fentiekben látjuk, hogy a Názáreti az ószövetséget saját identitásának felfedésére is használja, amely számos esetben konflik­tus forrása a zsidó vezetőkkel. A Dán 7,14-14 utalása pedig egyszerű­en tragikus következményekkel jár. 37 Az ismert utalások mellett Benjámin testamentuma 10,6-ról sem szabad megfeled­keznünk. Ebből ugyanis megtudhatjuk, hogy minden igaz ősatya, Szét, Ábra- hám, Izsák, Jákob mind az Isten jobbján ül. Á Zsolt 2,7 midrása még azt is felté­telezi, hogy Rabbi Aqiba is a Magasságbeli jobbján ül. A Dán 7,13-14 és Zsolt 110,1 között a kapcsolatot Zsolt 8,3-8 és 80,17 teremti meg. 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom