Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Tamási Balázs: Báruk mint próféta - Egy hagyomány recepciója a korai zsidó és keresztény, valamint a rabbinikus gondolkodásban
4. Példák a korai keresztény recepcióra E komplex recepciótörténet összefügg a görögül fennmaradt Báruk (1.) könyvének Jeremiás könyvétől való elkülönülésével34 és kanonizációjával. Másrészt összekapcsolódik azzal a kérdéssel, hogy a korai egyházatyák Bárukot a próféták közé sorolták-e. Végül az is fontos, hogy a korai egyházatyák idézik-e Báruk könyvét, és ha igen, akkor milyen kontextusban.35 A korábbiakban beszéltünk már Báruk könyvéről, amely a Septuaginta egyik legkorábbi, i.sz. 4. századi kéziratában, a Codex Vaticanusban, már külön szerepel.36 Az ezt megelőző időszakra vonatkozóan a kanonikus könyvek fennmaradt listáira és az egyházatyák idézeteire hagyatkozhatunk. Origenész i.sz. 231 előtt, az első zsoltárhoz írt kommentárjában a héber kánon 22 könyvét említi, amely nem tartalmazza Bárukot. Alexandriai Atanáz (i.sz. 4.sz.), Alexandriai Cirill (i.sz. 5. sz. első fele), Szalamiszi Epiphanius (i.sz. 4. sz.) és a Laodíceai zsinat (i.sz. 363 k.) az Origenésztől ismert listához már Bárukot is hozzáteszi.37 Szalamiszi Epiphanius a Panarion című művében (VIII, 6) az Isten által zsidóknak adott huszonhét szent könyvről beszél, köztük Bárukot is felsorolja.38 Ehhez képest, a korai (i.sz. 2-3. századi) egyházatyák közül Tertullianus (Scorpiace 8), Alexandriai Kelemen (Paedagogus I, 10) és Cyprianus (Testimoniorum adversus Judaeos II, 6) Bárukot Jeremiás könyvére hivatkozva idézi.39 Nos, ezek fényében biztos, hogy Báruk könyvének kanonizálódása és önállósulása Jeremiástól az i.sz. 4. század második felében megtörténik.40 A továbbiakban jól szemléltetheti Báruk prófétai státuszának 34 A Septuagintának Jeremiás könyvében és a Báruk 1:1-3:8 részében található szóhasználata és nyelvezet egységes képet mutat (pl. az istennév használatában), míg Báruk további részében ez eltérő. 35 A témát részletesen tárgyalja: F. H. REUSCH, Erklärung des Buchs Baruch (Freiburg im Briesgau, Herder, 1853) 1-65. 36 Vatikáni Kódex: a görög Biblia és egyben a Septuaginta legkorábbi teljes kézirata az i.sz. 4. századból, amelyben Báruk könyve is fennmaradt. A Codex Alexandrinusban (i.sz. 5. sz.) és a Codex Marchaíianusban (i.sz. 6. sz.), amelyek szintén tartalmazzák majd egészében a Septuagintát, szintén fennmaradt Báruk könyve (ld. REUSCH, Erklärung des Buchs Baruch, 87). 37 H. B. SWETE - (ed. by H. St. J. THACKERAY), An Introduction to the Old Testament in Greek — With an Appendix Containing the Letter of Aristeas (Cambridge, Cambridge University Press, Î914) 222. Origenész említett műve Eusebiusnál, a Historia Ecclesiae - ben maradt fenn (VI, 24), ld, SWETE, Introduction, 222, 1. j. 38 Ld., F. WILLIAMS (trans.), The Panarion of Epiphanius of Salamis: Book 1 (Sects 1-46) (Leiden, E. J. Brill, 1994) 26. 39 SWETE, Introduction, 276. 40 További alapos áttekintéshez, ld. REUSCH, Erklärung des Buchs Baruch 1-21. 141
