Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
Előszó helyett, avagy a zsidó-kereszt(y)ény "dialógus" változó arcai
fordításra is, illetve bemutatja az IMIT fordítás megvalósításának folyamatát. 3. A tanulmányok harmadik csoportjában, a Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig című fejezetben zsidók és keresztények közös történelmét érintő tanulmányok kaptak helyet. A fejezet kezdő esszéjében Dobos Károly Dániel azt az elmúlt évtizedekben formatív szakaszába lépő paradigmaváltást mutatja be, melynek során a zsidó és keresztények közösségek szeparációját és az első századok történetét egészen új fényben kezdjük vizsgálni. A tanulmány második része e szemlélet- váltás néhány lehetséges konzekvenciájára hívja fel a figyelmet. Geréby György érdekes írása egy fontos 2. századi dokumentum, a Protevangelium Jacobi teológiai üzenetét elemzi. Geréby a szövegben fellelhető állítások segítségével rajzolja meg azt az „intellektuális színpadot”, amelyben a szöveg és szerzője elhelyezhető, továbbá felvillantja azokat a korabeli teológiai alternatívákat, amelyek ellen a szöveg állást foglal. Somos Róbert Origenész idézeteivel gazdagon illusztrált tanulmánya e jelentős 3. századi egyházatya állítólagos antijudaizmusát vizsgálja. A szövegekhez fűzött kommentár révén Somos meggyőzően demonstrálja, hogy az antijudaizmus vádja nem helytálló szerzőnkkel kapcsolatban. Perczel István érdekfeszítő tanulmánya a VI. századi bizánci császár udvarába vezeti el az olvasót. Perczel írásának első részében Jusztinianosz elhíresült 146. novellájának hátterében álló teológiai szemléletváltást vizsgálja, míg a tanulmány második része e szemléletváltás egyik kezdeményezőjének, a kor egyik nagyhatalmú teológusának ideológiai arcélét kívánja megrajzolni. Kövér András dolgozata a keleti keresztény szír egyház egyik legnagyobb gondolkodójának, a 4. században élt Aphrahatnak egy művét, az ún. XVIII. demonstrációt elemzi. A szüzességről és a szentségről szóló demonstráció filológiai igényű olvasata jól szemlélteti a két formálódó közösség közti alapvető teológiai különbségeket, ugyanakkor rámutat az arámi nyelvet használó szír keresztények és a formálódó rabbinikus hagyomány közötti hasonlóságok számos lényegi pontjára. Szécsi József tanulmánya a Bibliától a középkori zsidó filozófiai hagyományig kíséri nyomon az Isten trónjához kapcsolódó képzetek változásait. A Rabbiképző professzorának, Gábor Györgynek nagy ívű esszéje a három szent nyelv közül az elsőnek, a héber nyelvnek a helyzetét elemzi a középkori kereszténységben. Szerzőnk bőséges illusztrációkon keresztül mutatja be a sko13
