Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból

punk: nr>xi toki ayb3 □‘rwri mmxb liánná □■|i03: itode/

•»mn bx3“i3 ]3 Kimbai ■'nraim “isiai Tn»n -nbai ■>3QTin td"6x,

„Heten prófétáltak a világ népeinek: Bileám és az ő atyja, Jób, a témáni Elifáz, a súachi Bildád, a naamái Cófár és a bűzi Elihú ben Barakél.” Tehát a barajta arra céloz, hogy Jób a világ népeinek egyik prófétájaként nem lehetett zsidó, következésképp a két amóra tétele sem áll, hogy a gálutból hazatérők egyike lett volna. A szugja folytatásában a Gemara úgy simítja ki az ellentétet, hogy mivel Elihú Ram (= Abrahám)6 nemzetségből valóként bizonyosan zsidó volt, a világ népeinek való prófétálás gondolata azt jelenti, hogy nem közülük valókként, hanem Izráel tagjaiként prófétáltak a népeknek. így Jób is mint zsidó prófétáit nekik, a többi zsidó prófétához képest azzal a különbséggel, hogy ő - és természetesen másik hat, a barajtában említett társa - alapvetően a pogányoknak prófétáltak, míg a többiek alapvetően a zsidóságnak, s csak olykor a pogányoknak. Két dolog megjegyzésre érdemes mindebből. A Gemara mesteri problémamegoldása ellenére is világos, hogy a korábbi korból származó barajta és a későbbi időkben megszülető Gemara közt feszültség van e kérdésben, amit arra mutató jelnek látunk, hogy a pogányok közül való próféták kérdése a tannaitikus korban - vagy legalábbis e kor némely tekintélye szerint - még más megítélés alá esett, mint az amórák korában. A másik említésre méltó jellegzetesség pedig az, hogy a megnevezett hét próféta közül öt Jób könyvének szereplője, továbbá maga Bileám is többször megjelenik Jobbal kapcsolatban, vagy mint kortársa a fáraó udvarában (e.g. ExR. 21:7, R. Chama b. Chanina), vagy mint aki nem más, mint Elihú (jSzóta 20d, R. Akiva); tehát a barajta Jób könyve névvel illetett szereplőinek prófétai képességet tulajdonít.7 - És éppen ezen a ponton fonódik össze a Jób korát és származását illető kérdés. A régi barajta ugyanis nem habozik kijelenteni, hogy ms?n ióü ÍTE7Q E7p3 ib jrm □■'3313 "H31S? bv HIDE, „azt kérte Mózes, hogy a Sekina ne nyugodjék meg a pogányokon, s az Örökkévaló megadta neki”. Ha tehát valaki amellett érvel, hogy Jób Mózes után élt, akkor - minthogy prófétai képességei voltak neki és a barátainak is - ez azt is maga után vonja, hogy Jób zsidó volt, ellenben ha Mózes napjaiban vagy azt megelőzően élt, akkor a világ népeinek egyik tagja is lehetett.

6 Ahogy Rasi is magyarázza a Talmud ezen helyét: rPil 01 nnSIŰDD "HDXI rpXl omox "írvt vő. bBB 15b, dibbur hamatchil: Xlifbx.

7 Talán éppen azért, mert egy olyan kérdésről nyilatkoznak, amit R. Jannaj mAvot 4:15-ben álló mondása szerint nem tudunk megragadni (se felfogni, se megmagyarázni): o^ian ■nwa xb ^xi DWin mbtm xb ir-ro px imx ■'xr •>a"i.

108