Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból
zelítést választottuk, de úgy, hogy alátámasztásképpen szöveges példákat is felvillantsunk az adott pontokon. Az tehát nyilvánvaló, hogy szubjektivitás jellemzi a következő válogatást, de remélhetőleg ez nem csap át merő önkényességbe, azaz szubjektivizmusba. Végül felmerülhet a kérdés, hogy a csupán egyetlen bibliaszereplővel kapcsolatos értelmezéstörténeti vizsgálódásoknak milyen hoza- déka van a zsidóság és a keresztyénség kapcsolatrendszerének megértésére nézve? Meggyőződésem szerint az ilyen munkák létjogosultsága abban áll, hogy egy hitvalló közösség identitásképződésében mindenkor fontos szerep jutott az úgynevezett hitelődökhöz való viszonyulásnak. Az adott közösség történetére és önértelmezésére vet magyarán fényt, hogy ki/kik és milyen mértékig válik/válnak ikonná a közösség vallási meggyőződésében. Rabbinikus Jób-képek A rabbinikus irodalom tengerében a Jobbal kapcsolatos vélemények a lehető legkülönbözőbb szövegtípusokban és a lehető legváratlanabb helyeken jelennek meg, csakúgy, mint más esetekben.3 Nyilvánvalóan ez állítja a legnehezebb feladat elé a kutatót, hiszen az anyagok összegyűjtése sem kicsiny feladat, nem beszélve az elemzésüket követő csoportosításukról. Esetünkben két nagyobb halmaza rajzolódott ki a vizsgált szövegeknek. Az egyiket azok a szakaszok alkotják, melyek Jób eredetét igyekeznek fölkutatni, a másikat pedig azok, amelyek a szenvedése által fölvetődő kérdéseket taglalják. A következőkben ezekről essék szó! Pogány vagy Izráelita? A Jób származásával kapcsolatos dilemma a „mikor élt Jób?” típusú kérdéseken keresztül vetődik föl a rabbinikus szövegekben. Látnivaló, hogy a kérdés tipikusan midrási, a gap-filling exegesis sajátja. Eszerint ugyanis ha az írásmagyarázók több ponton is hézagokat fedeznek föl egy bibliai szakaszban - most Jób történetében -, akkor e hézagokat más bibliai helyekből vett következtetésekkel igyekeznek Stephen J. VICCHIO, The Image of the Biblical Job. A History. Vol. 1. Job in the Ancient World. Vol. 2. Job in the Medieval World. Vol. 3. Job in the Modem World (Eugene, Wipf & Stock, 2006). 3 Elég belepillantani Aaron Hyman és fia, Arthur Hyman miDöiTI rmron min c. munkájában a Jób-citátumokat talmudi, midrási és korai rabbinikus irodalomban való előfordulásaik alapján listázó fejezetbe. 105
