Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Lőrik Levente: Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? - Szemelvények a zsidó és keresztyén Jób-interpretációkból
Jób: aki összeköt, vagy aki elválaszt? Szemelvények a zsidó és keresztyén J ób-interpretációkból LÓRIK Levente Az elmúlt két-három évtizedben, köszönhetően az ókori judaizmus és keresztyénség közti kapcsolatok egyre elmélyültebb vizsgálatának, mind a Biblián kívüli hagyományok, mind a posztbiblikus bibliaértelmezések feltérképezése és elemzése a kutatások homlokterébe került. Az ószövetségi szövegek utóélete iránti megnövekedett érdeklődést természetesen az a hermeneutikai fordulat is elősegítette, amely a szerző - szöveg - olvasó modell segítségül hívásával a legegyszerűbben úgy írható le, hogy az olvasás iránya - de legalábbis a hangsúlya - megváltozott. Balról jobbra helyett jobbról balra olvassuk a sémát, vagyis a közlő helyett a befogadó áll az érdeklődés középpontjában, ami napjaink posztkritikai bibliamagyarázataiban pontosan érzékelhető is. E változás hatása esetünkben azt jelenti, hogy az Ószövetség egyes szereplőinek, szakaszainak vagy éppen könyveinek az ókori zsidóságban és keresztyén- ségben kialakuló interpretációit kiemelten kezeljük, mert Gerhard Ebeling teológiai-egyházi körökben sokat emlegetett 1946-os habilitációs előadásának címét idézve: „Kirchengeschichte als Geschichte der Auslegung der Heiligen Schrift.” Témánk szempontjából pedig joggal jegyezhetjük meg, hogy e megállapítás a judaizmus esetében hasonlóképp - vagy még határozottabban - fönnáll. A Szentírásnak az értelmező közösségekre gyakorolt hatása, e hatásoknak a lehető legtágabb értelemben vett kommentárokban való lecsapódása valóban a közösség történetét hozza közel hozzánk, hiszen az írás értelmezése csaknem mindig praktikus célokat szolgált, tehát az aktuális értelmezés az aktuális kérdéseket, problémákat is megvilágítja, azaz a kommentár Sitz im Lebenyéi. Az Ószövetség értelmezéstörténetének vizsgálata azért szolgál további érdekességekkel, mert két vallási közösség, zsidóság és keresztyénség is Szentírásaként vagy annak részeként tekintett az Ószövetségre az ókorban. S mivel egyikük sem élt totális elszigeteltségben, történelmi, kulturális légüres térben, továbbá mindkét közösség hitének egyik alapdokumentumaként tartotta számon az említett írásmű103