Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)
II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Holló László: Az erdélyi katolikus autonómia: az Erdélyi Római Katolikus Státus
keit kívánja szolgálni, egyfelől az államosított javak visszaszerzésével, másfelől pedig azoknak a hajdani célalapok szerinti alapítványi szándékának megvalósításával.53 IV. Összefoglalás A Erdélyi Római Katolikus Státus, amint az a fentiekből kitűnik, az Erdélyi Fejedelemség területén, a Katolikus Egyház veszélyeztetett érdekeinek képviseletére, a világegyházban egyedülálló intézményként jött létre. A Státus kialakulását ill. a laikusok egyházi joghatósági hatalomban (potestas jurisdictionis) való részesedésének lényegét a neves kolozsvári egyházjogász, Kosutány Ignác így foglalja össze: „így jutott Erdélyben a róm. kath. világi elem a potestas jurisdictionisnak egy jelentékeny részéhez, s egyik tényezője lön az erdélyi rom. kath. egyház alkotmányának. Ezen jogát az erdélyi róm. kát. Státus nem köszöni püspöke kegyelmének (aki nem is volt), sem a római pápától nyert delegátionak, vagy bármi néven nevezhető hatalom átruházásának, jóváhagyásának, beleegyezésének, privilégiumának. Ilyen privilégium sohase volt és nincs is. fogszerző tények ős erején létrejött eredeti jogok ezek, nem pedig kegyelemadta alamizsna.”54 Az Erdélyi Római Katolikus Státusnak nevezett erdélyi római katolikus autonómia tehát gyökerében, a katolikus egyház életének és szervezetének, sajátos történelmi körülmények kényszere alatt, az egyház laikus tagjai által kialakított önszerveződése. Intézményes formába való kifejlődésére főként három tényező volt hatással: 1) a történelmi események (reformáció) következtében előállott helyzet, amely a katolikus vallás és egyház társadalmi és államjogi pozíciójának gyökeres változását hozta magával; 2) az erdélyi fejedelemség törvényei, és az erdélyi országgyűlés határozatai, melyek a protestáns felekezeteket, főként a református egyházat gyakorlatilag államvallássá tették, de a katolikus hit követését - bár erősen korlátozták - nem tiltották be; 3) valamint a jogait védő katolikus társadalom egyházkörüli tevékenysége, kollektív fellépése. 53 A Státus vagyona hajdan hét célalap keretében szerveződött: Vallásalap, Tanulmányalap, Ösztöndíjalap, Elemi iskolai alap, Teréz-árvaházi alap, Tisztviselői nyugdíjalap, Tanári nyugdíjalap és Biztosítási alap. 54 Kosutány, Egyluízjog, 237. 89
