Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Holló László: Az erdélyi katolikus autonómia: az Erdélyi Római Katolikus Státus

magába foglalta a felekezeti oktatás megszervezését, az egyházi alapítványok kezelését, bizonyos, a Státus kegyurasága alá tartozó plébániák lelkészeinek választását, sőt időlegesen a vikárius, később a püspökválasztó jogot is.37

A laikus elem döntéshozó helyzete az adott korban egyedülálló gyakorlat az egész világegyházban. Ebben a tekintetben jellemző a Státus szervezeti felépítése is. Az 1873-ik évi újjászervezése előtt tagjai között szerepeltek: a Habsburg uralom segítségével 1716-tól ismét Erdélyben székelő püspök, mint természetes elnök, a királyi főkormányszék, kincstári tanács, és a királyi Tábla katolikus tagjai, az országgyűlési katolikus regalisták (hivatalos királyi megbízottak), a katolikus főtisztek, főispánok, ítélőmesterek, a székesegyházi káptalan tagjai, az esperesek és alesperesek, az erdélyi szerzetesházak főnökei.38

Az újjászervezésre az 1848/49. évi forradalom ill. a rákövetkező megtorlás után 1866 és 1873 között került sor. A katolikus karok és a papság képviselői ebben az időben három státusgyűlést tartottak: 1866, 1868 és 1873-ban. A laikus és klerikus elem az egyre erősödő liberális gondolkodás hatása alatt egymásnak feszült ugyan, de végül is győzött a józan ész, és megegyezés született, miszerint a státusgyűlés a következőkben szigorúan 1/3 klerikus és 2/3 laikus képviselőből fog állni.

Egyúttal demokratizálódott is, ami abban mutatkozott megy hogy úgy a világi, mint az egyházi rendből nem csupán hivatalból kijelölt, de választott tagok is bekerültek a státusgyűlés tagjai közé. így az 1873. évi újjászervezés után a státusgyűlés tagjai voltak a fentieken kívül minden esperesi kerületből és minden középtanodából egy-egy választott képviselő. A világi rendből tagja volt: a Státus vegyes bizottmány39 minden tagja; minden esperesi kerületből két választott világi képviselő; a kolozsvári főtanoda katolikus világi tanárai; a több, mint ötezer katolikust számláló városok és helységekből

37 Vö. BÍRÓ Vencel, Püspökjelölés az erdélyi római kalholikus egyházmegyében, Cluj-Ko- lozsvár 1930.

38 Vö. Az erdélyi római cathnlikm Statusnak 1866. Január 10-én Kolozsvárit tartott gyűléséről vezetett Jegyzőkönyv (a továbbiakban Jegyzőkönyv 1866), Kolozsvárit 1883, 7.

39 A Státus vegyes bizottmány a Státus 18(56. évi gyűlésén kidolgozott szabályzata értelmében szervezett 24 tagú igazgató tanácsa.

85