Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Tóth Tamás: A magyar Egyház újjászületése a török hódoltságot követően. Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek tevékenységének tükrében (1733-1784)

Ebben az időszakban csak a plébániákon 82 egyházmegyés pap szolgált, és voltak olyan városok, ahol 3 káplán is volt. Az 1733-as népszámlálás szerint 14.343 felnőtt katolikus (magyar, illír - vagyis délszláv — és németajkú) élt a Főegyházmegyében, de a lakosok többsége ortodox délszláv volt.fi7

A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye katolikus lakossága

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

1733 1785/1786

a Lélek

Ezen túl még néhány magyar református és szlovák- vagy németajkú evangélikus gyülekezet volt a területen. Az 1785-1786-os állami népszámlálás, az ún. Pfarrtopographie szerint a katolikusok száma 146.794-re nőtt/’8 a katolikus vallás pedig - a bevándorlások és a betelepítések következtében - ismét a terület legnagyobb lélekszámú vallása lett. 67 68

67 MOL C 38 Acta Cassae Parochorum, Archidioecesis Colocensis, Nr. 1, 1733, tol. 5.

68 1786-os adatok. A végszám az egyes plébániák libákkal együtt vett adatainak az összege. Az egész vármegye a kaíocsa-bácsi érsek joghatósága alatt ált. Magyarország történeti helységnéviára. Bács megye (1773-1808). Szerk. Lelkes Gy. Budapest 2005. 172-177;Csak a horgosi (Horgos) plébánia állt a kalocsa-bácsi érsek joghatósága alatt. Magyarország történeti helységnéviára. Csongrád megye (1773-1808). Szerk. Lelkes Gy. Budapest 2002. 83; 1785-ös adatok. A végszám az egyes plébániák libákkal együtt vett adatainak az összege a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében. Baja egyes libái (1291 lélek) Pest-Pibs-Solt vármegyében voltak, de ezeket Bács vármegyénél vettük számításba, mivel Baja ebben a vármegyében volt található. A vérmegye déli része állt a kalocsa-bácsi érsek joghatósága alatt. Magyarország történeti helységnévtára. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808). Szerk. Szas/.kóné S. A. Budapest 1998. 197—199.

132