Fodor György - Török József - Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában: történelem, teológia, önazonosság (1500-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 34. (2009)

II. Egyházi autonómia és episzkopátus Erdélyben-Magyarországon (Church Autonomy and Episcopacy in Transylvania-Hungary) - Véghseő Tamás: Az unió ügye Magyarországon a 17. század második felében: Kollonich Lipót bíboros és a munkácsi püspökség betöltésének kérdése

dúlt útjára katonai pályafutása, mikor belépett a máltai lovagok rendjébe. Két fontos tengeri ütközetben vett részt: 1651-ben Ciprus mellett, 1655-ben pedig a Dardanelláknál. Ez utóbbi ütközet meghozta számára a dicsőséget, minthogy a csata egyik döntő pillanatában nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, ami fölött parancsnokai nem siklottak el. Bátorsága elismeréseként először Málta kasztel- lánusának nevezték ki, majd 1656-ban javadalomként megkapta az auszriai Mailberget és a csehországi Egert. Ezek a javadalmak szilárd anyagi alapot jelentettek számára egy kényelmes élet kialakításához a katonaélet mozgalmas évei után.

Kollonichnak azonban nem állt szándékában visszavonulni, hanem egyházi pályára lépve szédületesnek mondható karriert futott be. I. Lipót császár, ki jól ismerte adottságait és ambícióit, 1666-ban nyitrai püspökké nevezte ki. Minthogy még laikus volt, Kollonich nagy sietve próbálta meg bepótolni a teológiai tanulmányokat. Mindössze két évig látogatta a jezsuiták bécsi egyetemét. A második évben, 1668 tavaszán részesült a papi rend szentségében, s még ugyanazon év nyarán püspökké is szentelték.

A nyitrai püspökség élén töltött rövid időszakot követően 1669-ben Bécsújhely püspöke lett és a császár támogatását élvezve egyre inkább hallatta hangját a politikai kérdésekben, amivel kiváltotta a magyar főnemesek és főpapok ellenszenvét. 1672-től kezdve a Magyar Kamara elnöke volt, s helyet kapott a Guberniumban is, melyet a Wesselényi-összeesküvés után Lipót császár Magyarország irányításával bízott meg. Kollonich főszereplője lett az 1670-es években kibontakozó nagy ellenreformációs hullámnak, melyet a protestáns egyháztörténet-írás gyászévtizedként tart számon. A protestáns prédikátorok gályarabságában - Magyarországon szokatlan büntetésforma - Kollonich katonai szolgálatának tapasztalatai köszönnek vissza.

Katonai tapasztalatai segítették Kollonichot Bécs 1683-as ostromakor is. A császár őt bízta meg a város felkészítésével, amit nem hagyott el az ostrom heteiben sem. Szervezőmunkája és bátorsága ismét jelentős elismerést hozott neki. 1686-ban a császár győri püspökké nevezte ki, s kezdeményezésére a pápa bíborosi kalappal tüntette ki.

Buda felszabadítása után a bécsi udvarnak komolyan szembe kellett nézni a felszabadított területek berendezésének problémájá108