Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Válóczy József: "In-textuáció" ("szövegbe-testesülés")?
390 Válóczy József képes embert) tekinti annak - ugyanakkor egzegetikai témájú írásaiban ettől részben eltérő állításokat fogalmaz meg. Kimond egyrészt olyasmit, hogy a Szentírásnak a hívő közösség a hordozója és így normatív értelmezője: „...az értelmezés a közösség [gyülekezet] aktusa marad, amely önmagát értelmezi, amikor a szöveget értelmezi, amelyre léte épül.”26 Ennek alapja az, hogy a Szentírás esetében ugyanaz a közösség a szerző és az értelmező „közege”, vagyis odatartozás és távolság(tartás) dialektikájának ez a közös-ség az egyik pillére. Másrészt kimondja, hogy a bibliai kánon lezárása olyan alapvető strukturális aktus, amely „behatárolja a beszédformák játékterét és meghatározza a stabil gondolati formulát, amelyeken belül bontakozik ki minden forma és minden forma-pár jelentésfunkciója”,27 vagyis elismeri, hogy a Biblia mint szöveg értelmét süvegen kívüli faktorok, mint pl. az egyházi tekintély is befolyásolták ill. befolyásolják. Ezen „elszólások” ellenére Ricoelr alapjában véve azok felé a válaszok felé hajlik, amelyeket az első részben jeleztünk: a szöveg értelme(zése) nem függ(het) külső tényezőktől, nem irányulhat a szerzői szándék ill. eredeti értelem megismerésére, hiszen a leírás ténye egyszersmind elszakadást, távolságtartást is jelent — vagyis formálisan ellentétben áll a katolikus állásponttal. Mégis, talán éppen az „elszólásai”, a bizonytalansága táplálhatja a reményt, hogy lehetséges a szembenálló nézőpontok kibékítése: tanúsítják, hogy ő maga is tudatában volt annak, hogy szükséges tovább finomítani a maga koncepcióját, és esetleg a finomítás, a további reflexiók lehetséges irányát is megmutatják. Ha sikerül(ne) a szövegközpontúság elvét az élő hagyomány katolikus elvével megnyugtatóan integrálni, a „scriptual turn” izgalmas és értékes inspirációt, szellemi és lelki elmélyülést ígér. 26 RICOEUR, Skisge einer abschließenden Zusammenfassung, in LÉON-DUFOUR, Exegese im Metbodenkonflikt, 195. 2 RICOEUR, Philosophische und theologische Hermeneutik, in RICOEUR/ JÜNGEL, E., Metapher. Zur Hermeneutik religiöser Sprache, München 1974, 37.
