Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Válóczy József: "In-textuáció" ("szövegbe-testesülés")?
386 Válóczy József ébred az ember annak, hogy van, aminek „kifürkészése csak kerülő úton lehetséges”.10 A költői funkció olyan referenciális funkció, amely felfüggeszti a mindennapos és a tudományos nyelv leíró funkcióját, amennyiben az igazság megragadását nem verifikációként, hanem manifesztációként fogja föl.11 A költői funkcióra hivatkozva hangoztathatja Ricoeur gyakran, hogy minden szöveg végső soron a képzelőerőt (és nem az akaratot vagy akár egyszerűen az intellektust) szólítja meg.12 A költői funkció rokonítja a költői nyelvet a vallásos nyelvvel, minthogy benne ill. általa is megtörténik valami olyasmi, amit a vallás „kinyilatkoztatásnak” nevez; Rjcoixr azért szentel neki kiemelt figyelmet, azért tágítja ki és „szekularizálja” annak a fogalmát, mert a lét- és világmegértés paradigmájának, végső soron minden kommunikáció céljának tekinti ezt a funkciót.13 2. Következtetések a (protestáns) teológiában Tulajdonképpen meglepő az, hogy az esztétika kategóriáinak hermeneutikai paradigmává avatása (noha nem kizárólagosan, de túlnyomórészt) éppen olyan szerzőknél történik meg, akik a protestáns hagyomány talaján állnak. Azért inkább meglepő ez, mint a hasonló katolikus törekvések (pl. Hans Urs von Balthasar részéről), mert a protestáns szemlélet általában idegenkedett az esztétikának a teológiával való összekapcsolásától, amely elmoshatta volna Isten és ember találkozásának, a megváltásnak a drámaiságát, dialektikáját .14 Csak látszólag logikus, valójában ugyanilyen meglepő protestáns részről a szövegközpontúság is: igaz, hogy LUTHER (ill. Kálvin, valamint az őket követő teológia) számára a Szentírás „önmagát értelmezi” („sut ipsius interpres”) ill. általa a kinyilatkoztató Isten közvetlenül szólítja meg az embert, de igaz az is, hogy számukra a Biblia nem mint szö10 RICOEUR, A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, RICOEUR, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, 148,153; RICOEUR, Lm critica e la convinzjone, 56; PRAMMER, Die philosophische Hermeneutik Paul Ricoeurs, 53. Vő. RICOEUR, A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, in RICOEUR, I■'álogatott irodalomelméleti tanulmányok, 144. 12 Vő. RICOEUR, A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, RICOEUR, \/á!ogatott irodalomelméleti tanulmányok, 160; RICOEUR, Nommer Dieu, in Etudes Théologiques et Religieuses LII (1977) 489-508; RICOEUR, Lm logique de Jésus, in Études Théologiques et Religieuses LV (1980) 420- 425; RICOEUR, Lm Bible et l’imagination, in Revue d’histoire et de philosophie religiuese LXII (1982) 339-360; PRAMMER, Die philosophische Hermeneutik Paul Ricoeurs, 158. 13 Vö. RICOEUR, A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, in RICOEUR, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, 141-145. 14 A protestáns teológia esztétikához fűződő viszonyával kapcsolatban Id. TIMM, H., Das ästhetische Jahrzehnt, Gütersloh 1990, 69-80; valamint BALTHASAR, H.U.v., Ojjenbarung und Schönheit, in BALTHASAR, T■'erbum Caro, Johannes Verlag, Einsiedeln 1990, 100-134 ill. BALTHASAR, Herrlichkeit. Eine theologiesche Ästhetik I. Schau der Gestalt, Johannes Verlag, Einsiedeln 1967 (az olasz fordításban 43, 69, 103. oldalak).
