Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Török József: Katolicizmus és magyar nemzettudat
Török József 381 erre mindenkihez elért — beszédeivel, példázataival, szófordulataival, nyelvezetének zsenialitásával — és nyitva állt a kiváltságosok — azaz az írni-olvasni tudók és tanulni akaró diákok — előtt a nagyszombati érseki egyetem formájában.12 A három nyelvű városból szétsugározva a magyar nyelvet néha törten beszélő, idegenből jött jezsuita szerzetesek a nemzet lelkét ápolták, kultúráját gyarapították, tudatát mélyítették, gazdagították. Lehetett latin nyelvű az oktatás, idegenben vagy helyszínen nyomatottak a forgatott, olvasott könyvek, a katolicizmus barokk kori megújulása a nemzettudatot szolgálta, s mert Pázmány Péter hazája jobblétéért magával Bethlen Gábor fejedelemmel is kapcsolatot teremtett, mondhatni felekezeti határok nélkül. A barokk stílus megjelenése irodalomban, képzőművészetben fölszabadította és formába öntötte azokat a lelki-szellemi energiákat, amelyek nemzetközi segítséggel lehetővé tették Budavár visszavételén13 túl a Hódoltság igájának lerázását azért, hogy megkezdődhessen a második honalapítás százada, mert 1686 után fél országot kellett és sikerült újjáépíteni. A XVIII. századi újjáépítés mellett azonban voltak olyan negatív jelenségek is, amelyek a nemzettudatot és a katolicizmust egyaránt csorbították, kisebbítették. Az emberi ész gőgje, amit álságos áhítattal a történészek felvilágosodásnak szeretnek nevezni, megteremtette, magával hozta azt a mindent tudó és mindenható államot, amely a katolicizmust mindössze gyakorlati hasznossága miatt tartotta számon, s amely intézmény nem hajtott közvetlen hasznot, azt azonnali halálra ítélte.14 A nemzettudatot tápláló, erősítő katolicizmus ezért szorult peremre a népi vallásossággal (búcsújárások tiltása!) együtt; a szerzetességnek ezért kellett majdnem teljesen eltűnnie, noha a magyar alapítású pálos rend folytonossága, hatása a nemzettudatra fölbecsülhetetlen értéket jelentett. Pontosan ezért kellett megszűnnie. A történelem mintha e téren ismételte volna önmagát, mert 1950-ben a pálos rendet nemhogy föloszlatták, hanem minden tagját bebörtönözték a nemzettudat megmásításán munkálkodók. Mi tehát a katolicizmus által befolyásolt magyarságtudat? A nemzet-eszme, a magyar nemzettudat merőben emberi alapon nem több, és nem egyéb, mint a földrajzi és történelmi, esetleg faji és nyelvi összetartozás érzése, amely a közös múltból, hagyományokból táplálkozik, közös törvényekben és intézményekben gyökerezik. A katolicizmus formálta nemzettudat ennél sokkal több, nemesebb: az egymáshoz tartozóknak, akik egyben egymásra utaltak is, az Isten akaratán nyugvó erkölcsi egysége.15 Az ilyen nemzettudat szerint a nemzet nem annyira faji, nyelvi vagy származási összetartozást jelent, mint 12 Vö. ARTNER E. / HERMANN E., A Hittudományi Kar története (1635-1935), Bp. 1938. 13 Vö. FRAKNÓI, XI. Ince pápa, Bp. 1886. 14 Vö. TÖRÖK, J., S:?enyeles- és lovagrendek története Magyarországon, Bp. 1990, 174-178. 13 Vö. BANGHA, B., Magyarország újjáépítése és a kereszténység, Bp. 1920.
