Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Tarjányi Zoltán: A Tízparancs státusza a zsidó és a keresztény etikában
364 Tarjányi Zoltán tiszteletben tartson ádépheteden határokat, hanem a Krisztusba öltözés által minden tekintetben és totálisan a tökéletességre kell törekednie. Más szóval: együtt kell működnie Isten kegyelmével, hogy a megigazulás az istenszeretet által kirajzolódjon szívében. Másfelől: a második kőtábla a felebaráti szeretetet célozza meg követelményeivel, s a jézusi beteljesítés több, mint ezek részletezése és gazdagítása. Isten Tíz Igéje, azaz az ószövetségi Tízparancsolat annak a megtestesült Igének van alávetve, aki helyesen értelmezte és tökéletesen meg is valósította: ezért a szeretet kettős parancsa mintegy Jézusban újjáteremtve és célhoz juttatva tud felragyogni4" A közelmúltban és korunkban a Tanítóhivatal számos megnyüatkozásban rögzítette álláspontját a Dekalógussal kapcsolatban. A II. Vatikáni zsinat azon lelki kötelék részeként tartja számon, amely lélekben összeköti a kereszténységet Izrael népével: ők kapták ugyanis a kinydatkoztatást és az első szövetséget, ezért mindig szem előtt kell tartanunk Szent Pál tanítását, mely szerint „övék az istenfiú- ság, a dicsőség, a szövetség, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. Övéik az atyák, és test szerint közülük származik Krisztus” (Róm 9,4-5).47 48 II. János Tál pápa pedig a Veritatis Splendor kezdetű enciklikájában, amikor az emberi erkölcs alapkérdéseit fejti ki, a gazdag ifjú történetét veszi alapul (Mt 19,16-22). A „Mi jót kell tennem, hogy eljussak az életre?” kérdésre Jézus azt válaszolja, hogy az erkölcsi jóságot Istennel kell összekötni, majd felsorolja a Tízparancsolat számos követelményét, ezzel is kifejezve, hogy a parancsok mindig ígérethez kötődnek. „A Tízparancs egyes parancsai nem mások, mint a személy javához tartozó egyeden parancsolat részletezései, mindazoknak a javaknak a szintjén, amelyek az ember test-lélek mivoltához tartoznak Istennel, felebaráttal és a teremtett dolgokkal kapcsolatban.”49 Ezért a parancsok a felebaráti szeretet alapfeltételei, teljesítésük pedig a szeretet bizonysága, s ezek teszik teljesen szabaddá az embert. S Jézus, aki „nem eltörölni, hanem beteljesíteni jött a Törvényt” (Mt 5,17), tökéletessé tette a parancsokat, egyrészt azzal, hogy szabad utat nyitott a tökéletesség felé minden vonatkozásban, másrészt pedig saját radikális odaadásával megvalósította a kettős szeretetet. A Katolikus Tgyluf Katekizmusa is hasonlóképpen nyilatkozik: 1/ A Dekalógus előírásai, bár a puszta értelem számára is elérhetők, a kinyilatkoztatáshoz tartoznak: a természetes törvény követelményeinek teljes és biztos megismeréséhez ugyanis a bűnös emberiségnek szüksége volt Isten önfeltárására; 2/ A Tízparancs alapvetően mindenkit kötelez, mindig és mindenütt kötelező erejű és változtathatadan törvényt alkot; 3/ A Tízparancsolatot a szeretet kettős és egyeden parancsának fényében (Mt 22,37-40) kell értelmezni, soha nem elszakítva Isten teofániájától és szabadító tetteitől.50 A Tízparancsolat tehát a Jézus 47 Vö. HÄRING, Ka Loi du Christ, III / 181-183. 48 Vö. Nostra Aetate 4. 49 VS 13. 50 Vö. KEK 2071, 2072, 2055, 2057.
