Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Tarjányi Zoltán: A Tízparancs státusza a zsidó és a keresztény etikában
362 Tarjányi Zoltán mint a Törvény. Négyféle törvényt lehet megkülönböztetni: 1 / természettörvény: ez az Isten által belénk oltott értelem fényével felismerhető; 2/ az ördögtől származó, a rendezetlen és bűnös kívánságokra irányuló törvény: ez az előzőt szétzilálja, esetleg meg is semmisíti; 3/ a Biblia törvénye: ez megóvja az embert a bűntől, hogy visszavezesse az erény tetteihez, ahogyan Mózes törvénye is ezeket teljesítette; 4/ Krisztus törvénye: a jóra vezetésnek tökéletes módja a szeretet által. Hiszen az Atya Krisztusban már nem szolgaként néz, már nem földi, hanem mennyei javakat ígér („Az én igám édes, az én terhem könnyű”, Mt 11,30). Tehát a kegyelem és a szeretet törvénye Krisztusnak a törvénye: a keresztény ember életét ennek kell szabályoznia.38 Mindezek alapján a Trienti zsinat 6. ülésszaka, mely a megigazulással foglalkozott, a 19. kánonjában ki is mondta: „Ha valaki azt állítaná, hogy az evangéliumban semmi más parancs nem áll, csak a hit, s a többi közömbös; sem nem parancs, sem nem tiltás, hanem szabad viszonyulás kérdése, s hogy a Tízparancsolatnak semmi köze nincs a kereszténységhez: legyen kiközösítve.”39 Milyen újszövetségi meggondolások miatt került bele a Dekalógus az egyház erkölcsről szóló tanításába? Miért van az, hogy mindenféle ellenérv (hogy ti. ezek több, mint háromezer éves törvények, ráadásul a kereszténységet megelőző üdvtörténeti időszakban keletkeztek) ellenére „a Tízparancsolathoz való ragaszkodásunk mindmáig egy nyilvánvaló és gyümölcsöző etikai lehetőséget kínál számunkra?”, teszi fel a kérdést Kochmann.4® Az a válaszunk, hogy azért, mert minden keresztény erkölcsi kötelezettség tulajdonképpen a szeretet szférájához tartozik, s a felebaráti szeretetnek mintegy a közvetítőjévé válik. Szent Pál már idézett mondata, hogy a „Törvény tökéletes teljesítése a szeretet” (Róm 8,10) ugyanis azt a gondolatot is tartalmazza, hogy nem csak különbség van az ószövetségi és az újszövetségi erkölcsi felfogás között. Hiszen minden újszövetségi erkölcsi eszme visszavezethető a szeretetre, márpedig ez a Dekalógusban is expressis verbis benne van. Ezért válhatott a Tízparancsolat a keresztény tradíció kincstárának részévé.41 A Tízparancs az Isten és embertárs felé egyaránt tartalmazza a legfontosabb feladatokat, s ezért nem csak a zsidó, hanem a keresztény erkölcstannak is a bázisa. Hiszen Krisztus is megerősítette tekintélyét, megvilágítóttá értelmét, s mindkét vonatkozását beteljesítette.42 S még egy szempont: az ószövetségi időszakban a Törvény kötelező erejét a szövetség adta meg. Az újszövetségi korban pedig azért maradnak kötelező érvényűek, mert egyrészt a természetes 38 Vö. Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsról, (ford. Geese Gusztáv), Seneca, Bp. 1994, 183-186. 39 DS 1569. (a 20. kánonban is történik utalás arra, hogy a kereszténység magáénak ismeri el a Tízparancsot, vö. DS 1570). 40 LOCHMANN, J., A szabadság útjelzői, (ford. Huszd Kálmán), Kálvin, Bp. 1993, 14. 41 Vö. HÄRING, La Loi du Christ, I / 10-12. 42 Vö. BOUYER, L., Dictionnaire théologique, Desclée, Paris, 1990, 99.
