Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Tarjányi Béla: Veritas biblica
346 Tarjányi Béla 3. Az egyszerűség (mindkét esetben) — szemben a bonyolult valósággal. 4. Közlésformák („sablonok”) kialakítása és rendszeres használata — szemben a közvetlen, élményszerű elbeszéléssel. Annak a ténynek, hogy a jézusi hagyományanyagot — írásos rögzítés híján — így őrizték és adták tovább (azaz nem szükségszerűen szó szerint, a lényeget kiemelve, egyszerűsítve, kikristályosodott formákban), volt néhány sajátos és természetes következménye. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak voltak: a) Feledésbe merültek a történeti, életrajzi összefüggések (kivéve a szenvedéstörténetet). Nem lehetett tudni többé, hogy az egyes események mikor és hol történtek, hogyan következtek egymás után. b) Feledésbe merültek az egyes események azon részletei, amelyeknek nem volt jelentősége az igehirdetés szempontjából (ld. fentebb). — Végül: c) Jézus szavai esetében sem volt feltétlen követelmény, hogy szó szerint őrizzék és adják tovább, hanem tartalmi hűségre törekedtek. A fentiek megértéséhez ill. megvilágításához vegyünk egy példát annak bemutatására, hogy mi is történt a szóbeli áthagyományozás során, hogyan és miért született tárgyilagos és kimerítő közlés helyett kérügma, evangélium. Máté evangéliumának 9. fejezetében (27-31.v.) a két vak meggyógyításának történetét a következőképpen olvashatjuk: *27 Amikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt és így kiáltozott: »Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!« *28 Amint hazaérkezett, odamentek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: »Hiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?« Azok ezt válaszolták neki: »Igen, Uram!« *29 Erre ő megérintette a szemüket és így szólt: »Legyen nektek hitetek szerint.« *30 Ekkor megnyílt a szemük. Jézus pedig komolyan rájuk parancsolt: »Vigyázzatok, senki meg ne tudja!« De ők, mihelyt kimentek, szétvitték a hírét azon az egész vidéken. Tegyük fel, hogy egy részletesebb, kimerítőbb beszámoló is fennmaradt erről (hiszen ez az esemény az alábbi módon is történhetett): „Jézus és tanítványai csak Pünkösd után két héttel értek haza Kafarnaumba. A négynapos utat egy hét alatt tették meg Jeruzsálemtől Galileáig, mert Jézus Jerikóban, Pellában és Szalimban is időzött egy-egy napig. Hatan voltak mindössze: a többi tanítvány egy időre hazatért családjához. Dél felé járt az idő, amikor a falu széléhez értek. A piacon már csak néhányan üldögéltek: Máté utódja, Jóbél a vámnál, két katona, néhány ráérő falubeli és két vak koldus. *27 Amikorjéytts odaért, köszöntötte az ismerősöket, aztán továbbment onnan Péterék háza felé. A két vak megtudta a többeiktől, hogy Jézus érkezett meg Jeruzsálemből. Erre mindkettő követte őt, és így kiáltozott: »Könyörülj rajtunk, Jézus, Dávid Fia! Gyógyíts meg bennünket!« S
