Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Szabó Péter: Az Egyházkép egy hangsúlyváltása (LG II.)
316 S2abó Péter gálva, a krisztushívők alapvető jogállása eszerint nem az egyházi rend szentségéből (vagy annak hiányából), hanem a keresztségből származó közös, pozitív teológiai küldetésből azonosítandó be. E modell lényegi tézisei közismertek: (1) A zsinat szavai szerint ‘...úgy tetszett Istennek, hogy ne külön-külön szentelje meg és üdvözítse az embereket, bárminő kölcsönös kapcsolatuktól függetlenül, hanem néppé tegye őket, néppé, amely őt igazságban elismeri és szentül szolgál neki’.9 10 (2) A keresztség erejében a hívek tehát királyi papságot alkotnak, s a Szentlélek Isten népét nemcsak a szentségeken keresztül és a papi szolgálat révén szenteli meg és vezeti, hanem ajándékait tetszése szerint juttatva kinek-kinek, sajátos kegyelmet oszt szét a hívők minden fogkozata között.111 Ezen teológiai tézisek jogi konzekvenciájaként megállapítható, hogy Isten e választott népének tagjai a krisztushívők —éppen mivel a keresztségben Krisztus Testének, szent népének tagjaivá lettek— a maguk módján részesévé válnak Krisztus papi, prófétai és királyi feladatának is, és így annak a küldetésnek a gyakorlására kapnak meghívást, amelynek a világban való teljesítését Isten az egyházra bízta.11 Természetesen e részesedés mértéke és módozata lényegileg függ az egyes megkereszteltek szentségi-ontológiai állapotától,12 ám a hívőket a szent rend megléte vagy hiánya mentén sematikusan aktív és passzív alanyokra osztani immár anakronizmus lenne, mely nem veszi figyelembe a keresztségből fakadó, alapvető közös küldetést. II. Magyarázó megjegyzések 1. Természetesen a keresztségből fakadó királyi papság, illtve alapvető egyenlőség tételéből nem következik az, hogy az egyházat a továbbiakban a katolikus doktrína ne tekintené lényegénél fogva hierarchikusan struktúráit társaságnak. A szent rend megléte vagy hiánya alapján a krisztushívők lényegileg és nem pusztán fokozatbelileg különböznek egymástól.13 Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a differencia csak sgentségtam szinten gyökerezik az isteni jogban. A korábbi szemléletmód hiányossága nyilvánvalóan nem abban állt, hogy minőségi differenciát 9 LG 9a. A téma teológiai és kánonjogi aspektusainak rötdd összegzéséhez lásd pl. C. O’DONNEL, Pueblo de Diós, in Diccionario (nt. 4), 898—902; P. COLELLA, ‘Populus Dein Rticiclopedia del diritto, vol. 34, Milano 198,390—400. 10 LG 12b, vö. 1 Kor 12,11. 11 ERDŐ P., Egyhá^jog, Budapest 1992, 158. 12 LG 10b. 13 LG 10b.
