Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
244 Patsch Ferenc ron mi magunk is gyökerében időnek alávetettek, végesek és relatívak vagyunk. Márpedig ezek az álláspontok mind témánk, a filozófia és a teológia feltételezett fordulatának körébe tartoznak, s annak „tétjét” teszik szóvá. 3.Fogalomtörténeti vizsgálódások — a filozófiai és teológiai hermeneutika (ifi. a hermeneutikai filozófia és teológia) fogalomtörténeti elemzése Az eddigiekben a hermeneutika alaptapasztalatát, majd közkeletű foglamát idéztük fel, valamint egyúttal — M. Heidegger nyomán — előlegezve utaltunk arra is, hogy e a fogalom igen nagy mértékben kitágítható: valójában minden leírás már egyúttal értelmezés is. A továbbiakban fogalmi kérdések tárgyalásába kell bocsátkoznunk, abban a reményben, hogy további szempontokat nyerünk a vizsgált téma feltárása útján. Manapság a hermeneutikának ismeretes egy az eddig vizsgáltaknál technikaibb jelentése is, hiszen Fr. Schleiermacher és W Dilthev óta azt „a megértés tudományaként” szokás emlegetni. Ebben az értelemben olyan tudományról van szó, amely nem filológiai szabályok halmaza többé, hanem összefüggő rendszer, mely megszabja a párbeszéd útján történő megértés minden feltételét. A hermeneutika ezennel figyelemreméltó ambíciókat nyilvánít ki: a szellemtudományok módszeres megalapozójává kíván előlépni. Ezen a ponton tetten érhetjük a naiv filológiai hermeneutikának az „általános hermeneutikába” (allgeimeine Hermeneutik) való átcsapását, melynek elvei immár mindenfajta szövegértelmezés alapját képezhetik. Létezik végül ezeken kívül olyan hermeneutikai modell, mely mindenfajta megfejtendő, feltételezett értelemmel és jelentéssel bíró „szöveg”, emberi tevékenység — így akár maga a történelem — jelentésének feltárását tűzi céljául. Ez a modell az emberi jelenséget is megfejtendő enigmának, szimbólumnak tekinti, mely értelmezésre vár. (Ilyen értelemben lehet a pszichoanalízist is egy alapvető hermeneutikaként felfogni14.) Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a hermeneutika fajtáinak történeti-fogalmi áttekintése legalább négyféle réteget tárt fel (naiv-filológiai, technikai-általános, szimbolikus-analizáló, leíró-fenomenológiai) — ami máris legkevesebb három „fordulat“ megtörténtét feltételezi. Tanulságos észrevennünk továbbá, hogy lényegében ugyanezt a plauzibilis felosztást követi néhány mértékadó hermeneuti- ka-történeti kézikönyv is15, amennyiben a felvilágosodást követő (poszt-kritikai) időszakban az alábbi három alosztályt különbözteti meg: 14 Vö. FABINY, X, A hermeneutika tudománya és művészete, in lkonológia és műértelmes^s 3, (szerk. FABINY T.) A hermeneutika elmélete Szeged 1998, 9. 15 Vö. BLEICHER, h’ermeneutica contemporanea, 11; vö. továbbá ROBINSON, J. — COBB — J., The New Hermeneutics, Harper and Row, New York 1964, bevezetés.
