Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Mezei Balázs: Református és katolikus ismeretelmélet
214 Mezei Balázs nem ellentmondásos abban az értelemben, mint (10). Megértjük és koherensnek tartjuk a kijelentést, noha azonnal hozzátehetjük, hogy a „láthatatlan kertész” összetétel legalábbis konfúz, ködös. Ha a „láthatatlan” azt jelenti, hogy „soha nem látjuk, mivel mindig hajnalban kel, elvégzi a dolgát, majd máshová távozik”, a mondat koherenciájához nem fér kétség — noha igazolása még hátra van. Ha a „láthatatlan” azt jelenti: a kertész ugyanolyan fizikai lény, mint mi magunk, akkor jogosan föltételezzük, hogy az összetétel inkoherens — hacsak nem Huxley The Invisible Man c. regényének alakjáról van itt szó. Ám köznapilag a „kertész” kifejezést eleve úgy határozzuk meg, hogy annak fogalmába beletartozzék a fizikalitás azon aspektusa is, melyet láthatóságnak nevezünk. De tudjuk, hogy a fenti példa csak példa. Ha a „kert” a Föld nevű bolygót jelenti, melyen az élet általunk ismert és bizonyos mértékig meghatározott formája található, a kertész pedig arra a személyre utal, aki ezért az életért felelős és ennek gondozója — akkor világos az is, hogy a „kertész” kifejezéssel nem összeegyeztethetetlen a „láthatatlan” jelző. Ekkor azonban annak a kérdése merül föl, hogy vajon egy ilyen értelmes és koherens kijelentést lehet-e valamilyen módon bizonyít anil Hipotetikusság Eddig nem fordítottam figyelmet arra a tényre, hogy az (1) és (2) kijelentések hipotézisek. Értelmességük tartalma tehát hipotetikusságuk érvényességének mérlegelésén múlik. Bizonyításuk nem más, mint a föltevésben foglaltak valószínűsítése. A valószínűsítés nem érinti a kijelentések értelmességét és koherenciáját. De érinti plauzibilitásukat, azaz feltehető elfogadhatóságukat egy nyelvi közösség általunk ismert szabályai és e szabályok összefüggése szerint. (1) és (2) feltevések, vagy mondhatjuk úgy is: magyarázatok. Ezen tekintetben persze csak (1) valóban magyarázat: azzal áll elő, hogy a „láthatatlan kertész” feltevése megmagyarázza (magas szinten valószínűsíti, illeme plauzibilissé teszi) a dzsungelben talált kert tényét. Ezért (1) kijelentés kifejezetten magyarázó formája a következő lehetne: 11. A kert létezésének tényét az magyarázza, hogy létezik egy láthatatlan kertész, aki a kertet létrehozta és gondozza. Mi egyáltalán egy magyarázat? A közismert hempeli modell szerint magyarázatról akkor beszélhetünk, ha adott E esemény szükségképpen bekövetkezik K kiinduló körülmény mellett és T törvény érvényessége alatt. Vagy megfordítva: T törvény K kiinduló körülmény megléte mellett magyarázza E-1, amiben a „magyaráz” kifejezés azt jelenti, hogy E szükségképpen bekövetkezik. Például: E adott robbanás szükségképpen következik abból, hogy T természeti törvények érvé-
