Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Lukács László: Szakramentális kommunikáció az üdvrendben
Lukács László 207 szikus megfogalmazása mintha éppen erre utalna: az életre feltámadottak között nem lesz többé szükség a földi értelemben vett szimbólumokra, még szakramen- tumokra sem, hiszen közvetlenné és teljessé válik a kommunikáció az üdvözöltek között, úgy, ahogyan öröktől fogva folyt az Atya és a Fiú között. Talán megkockáztathatjuk a föltevést, hogy Krisztus feltámadt embersége a Logoszban lesz az a médium, amelyen (akin) keresztül a szeretetnek ez a tökéletes-isteni, ugyanakkor feltámadottan beteljesült párbeszéde folyik az eszkatonban. S ahogyan az Atya és a Fiú egymás iránti kölcsönös odaadását a Szentlélek ajándéka, vincu- luma, szeretete hordozza, talán még azt is hozzátehetjük: éppen a Szentlélek lesz az, aki immár közvetlen-isteni módon, ennek az isteni-feltámadott kommunikációnak örök-isteni hordozója lesz az üdvözültek közösségében is.
