Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Lukács László: Szakramentális kommunikáció az üdvrendben
Lukács László 201 emberi valóságunkban jelenvalóvá is teszi Őt, akivel öröktől egy a Szentháromságban.43 Ugyanezen a nyomon jár Haight: „A két természetről szóló tanítás megfelel Jézus dialektikus struktúrájának, hiszen ő Isten szimbóluma.”44 6. Jé^us: abszolút szimbólum és kommunikáció Jézus az egyetlen tökéletes szimbólum, a lehető legtökéletesebb reál-szimbólum, a kommunikáció legteljesebb megvalósulása. Emberi alakjában, személyes sorsában hordozza és kinyilvánítja Isten jelenlétét. A szakramentum szó a legklasszikusabb meghatározás szerint érvényes rá: „sacramenta efficiunt quod significant et significant quod efficiunt”. Ö az abszolút üdvösséghozó, a „megsze- mélyesült kegyelem”45. „A kegyelem Isten alapmagatartása”: kegyelmében ő teremti a létet és az igazvoltunkat: olyan teremtményeket, akiket részesíteni tud önmagában. Duns Scotus szerint ugyanennek az isteni szándéknak köszönhetjük az Isten Fia emberré válását is. Jézus Isten megzemélyesült szeretete, de benne valósul meg ennek a szeretetnek befogadása és viszonzása is: ő az ember megsze- mélyesült szeretete is. „Az egész történelem abban az irányban mozog, hogy Isten közölhesse önmagát az emberi egzisztenciával. Ezt az egyesülést teszi abszolúttá Isten jelenléte az emberi egzisztenciában Jézus Krisztusban, és ennek abszolút emberi befogadása Jézus kereszthalálában.”46 Jézus életében és személyében a reálszimbólum, a tökéletes kommunikáció összes eleme megtalálható: •A szimbolizált valóságnak (az Atya-Istennek, aki a szeretet örök párbeszédében van a Logosszal a Lélekben) teljes (isteni!), de rejtett jelenlétét hordozza és jelzi (Jézus valóságos istensége). „Fülöp, aki engem lát, látja az Atyát” — szemben az ariánus felfogással, miszerint Jézus csak teremtmény. •A szimbólum teljes (materiális-testi) látható valósága (Jézus valóságos embersége) van benne jelen, amely kinyilatkoztatja (de el is rejti) az általa jelzett tartalmat — szemben a doketizmussal, amely tagadta Jézus emberségét. •A Jézus-szimbólum nemcsak a személytől személyhez szóló üzenetet hordozó eszköz, hanem maga is szeméi}'. •A szimbólum teljes kommunikativ dinamizmusa jelen van Jézusban: a/ Ebben az isten-emberi kommunikációban az Atya olyan teljesen adja bele magát az ember-jézusba, ahogyan az örök Logoszba: az örök Fiú „kiüresíti önmagát”, a megtestesülés, a kereszthalál és az Eucharisztia kenózisában. 43 RAHNER, Miiünk alapjai, Herder, Freiburg - Basel — Wien 1976, 211 skk. 44 HAIGHT, Jesus Symbol of God, 321. 45 GANOCZY, Ans seiner Fidle haben wir alle empfangen, Patmos, Düsseldorf 1989, 263. 46 HAIGHT, Jesus Symbol of God, 321.
