Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Lukács László: Szakramentális kommunikáció az üdvrendben
189 Lukács László Szakramentális kommunikáció az üdvrendben 1. A teológia párbeszédben a mai tudományokkal A teológia akkor tölti be hivatását, ha nemcsak ismételgeti a tanítóhivatal kijelentéseit, hanem figyeli az idők jeleit, és folyamatos párbeszédben áll korunk tudományos fejlődésével: választ ad az újonnan fölvetett kérdésekre, illetve egy-egy új felismerést felhasznál az egyház hitének értelmezésére, gazdagítva evvel a hit hagyományát és tudományát. Némelykor valóban kölcsönös és termékeny párbeszéd alakul ki, főleg azokban a kérdésekben, amelyek az embert közvedenül érintik. Ilyen volt például a személy fogalmának átértékelése a modern antropológiában vagy a szimbólum episztemiológiai és ontológiai vizsgálata. Az előbbi a klialkedóni dogma mai értelmezéséhez adott szempontokat a krisztológiában, az utóbbi a szentségek jobb megértéséhez segített hozzá. Ehhez hozzájárult az utóbbi évtizedekben kifejlődött kommunikációelmélet is, különösen a szimbólumnak mint kommunikációs eszköznek vizsgálatával.1 A szimbólum és a kommunikáció tanulmányozása előmozdította a szakramen- tum fogalmának tágasabb megközelítését, s új meglátásokhoz vezetett nemcsak a szentségek, hanem az egyház, sőt Krisztus közvetítő szerepének értelmezésében is. Másfelől viszont a személynek és a személyek közti kommunikációnak fogalmát jelentősen gazdagította a Szentháromság teológiája,2 illetve az isteni és emberi szeretetközösségnek az a felfogása, amely a II. Vatikáni zsinaton hivata1 Vö. egyebek között: BANGEMANN, M., Europe and the global information society. Precommendations to the European Council\ Luxembourg 1994. — Europe’s way to the Information Society. Updated version of the Action Plan, Updated version by 01/24/96. ISPO. - WAUZZINSKI, R. A., Technological Pessimism, in Perspectives on Science and Christian Faith (XLV/2), Indiana University 1994. — PULLINGER, D., Information Technology: The Ethical Task, in Gospel and Culture (Newsletter 21), 1994. - KELLER, A., Informationsgesellschaft, in Stimmen der Zeit, 1996, 1. (H.l.) — GALEANO, E., Notes on inequality and incommunication, in Media Development XLIII (1996), 23. — A kommunikáció teológiai megközelítését kiválóan dolgozza ki DELZANT, A., Ea communication de Dieu, Cerf, Paris 1981. - CHAUVET, L.-M., Symbol et sacrement, Cerf, Paris 1990. Chauvet műve mindmáig a legjobb elemzését adja a szentségeknek mint szimbólumoknak. Delzant könyvével együtt alapvető szempontokat adtak hozzá alábbi gondolatmenetünkhöz. 2 Hogy a személy nemcsak individuum, hanem kapcsolatok rendszerében áll, tehát relácionális valóság is, arra a legtökéletesebb — az egyetlen tökéletes - példát éppen a Szentháromság személyeinek perichorésise adja. Erre épülhet fel a kommunikáció teológiája is, vö. Communio et Progressio (Vatikán 1971), in: Egyházi megnyilatkozás a médiáról, MKPK Tömegkommunikációs Iroda - MAKÚSZ, Budapest 1997.
