Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Kránitz Mihály: Mária portréja Szent Pálnál és a Márk-evangéliumban

Kránitz Mihály

147

idézi. A „Mária fia” kifejezés, mely hallatlan a genealógia összefüggésében, többé nem szerepel szülőhazája kortársainak ajkán.

Összefoglalás

Mária szerepe a kinyilatkoztatásban, az üdvösségtörténet újszövetségi kibontása kezdetén vitathatatlan, és az első írások valamiképpen reflektálnak személyére.

A korai igehirdetésre a Mária körüli csönd volt jellemző, melyet valószínűleg a Pál és Márk közötti feszültségre visszavezethető vita következtében egy negatív bemutatás követett, és ez feloldódott Máté és Lukács pozitív Mária-ábrázolásá- ban, eljutva a János evangéliumban található végső szintézisig.38

Megállapíthatjuk, hogy akit Márk „Mária fia”-ként említ, ugyanaz, mint akit Isten Fiaként mutat be,39 aki oly közel van Istenhez, hogy így imádkozhat: „Abba, Atya!”40 Márk azonban nem fejleszti tovább ennek az azonosságnak a lehetőségeit, még akkor sem, ha ő az első, aki kimondja Jézus anyjának, Máriának a nevét, de nem mélyül el e páratlan asszony valóságában és anyaságának titkában. Márk evangéliuma a diszkréció idejéhez tartozik, és majd ezt oldja fel a többi evangélista későbbi írásaikban.

38 GEORGE, A., Découverte de Marie dans le Nouveau Testament, in Cahiers mariais 73 (1970), 131-172.

39 VÖ. Mk 1,1; 12,6-8; 13,32; 15,39.

40 Mk 14,36.