Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről

védekező erejét szolgálja. Az egyéni ember és az állam részéről is ezek a törvények bizalmat érdemelnek. Az íratlan törvények minden földön ugyanolyan módon érvényesek, ezért azok nem nyugodhat­nak az emberi egyetértésen, azok Istenre vezethetők vissza. Arról le­het ezeket megismerni, hogy a törvényellenes tett és a rossz követ­kezmény egy természetes összefüggésben áll. Példaként Szókratész az incesztus tilalmát említi, valamint azt a követelményt, hogy a jó­tettet jótettel viszonozzuk.107 1.2. Platón Platón szembeszállva a szofisták relativizmusával az igaz értéke­ket kereste. Ideatanában a látható, változó, esetleges világ mögött az ideák tökéletes, örök, láthatatlan eszményi világáról beszél. Minden létezőnek létezik ideája, és az ideák rangsorán egyre feljebb haladva találjuk az ideák ideáját: a Jó ideáját. Barlanghasonlatában az ideák árnyékvilágának tartja a jelen létezőket, amelyek csak közelítenek ideájuk felé. Egy létező igazságáról akkor beszélhetünk, ha olyan, amilyennek lennie kell. Mivel a létező sohasem éri el, csak megköze­líti ideáját, ezért igazi léte csak az ideának van. Ezeknek igaz megis­meréséhez az érzékelés nem nyújthat igaz ismereteket, „az érzékelés­ben nincs igazság, mert nem éri el a dolgok mibenlétét"108. Ha nem tapasztalásból merítjük tudásunkat, akkor szellemünk rendelkezik velük. Az érzékelés csupán alkalom arra, hogy a szellem visszaemlé­kezzék (avapvr|cnç) a már előzetesen (földi élete előtt az ideák vilá­gában) szemlélt igazságra, amint az arckép emlékezetet arra az isme­rősre, akinek a képmása.109 Az igaz megismerés további feltétele, hogy az érzéki világ az ideák képmása, a világ Alkotója az ideákra való tekintettel készítette a létezőket, melyek így az ideákból része­sültek (peBe^iç).110 A megismerőben is ott van a dolog ideája, így jö­het létre a megismerés. 107 RICKEN, F., Naturrecht L, in TRE, XXIV. 135. 108 PLATÓN, Theaitétosz, 185. 109 PLATÓN, Phaidón, 73. 110 Az ideák világának az érzékelhető világgal való kapcsolatát Platón a következő fogalmakkal jellemzi: Részesülés (peOe^k;), hasonlóság (avaXoyia), megjelenés (napooma), utánzás (pippau;), megtisztulás (KaOapcnç) visszaemlékezés (avapvT|mç). 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom