Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
nem mindig az igazság győz, hanem a retorikával, grammatikával és logikával felfegyverzett jobb szónok. Ok nem hitték már, hogy az emberalkotta törvényekben, az egyéni ember és a polisz törvényeiben az isteni és a kozmikus rend igazsága fejeződik ki, hanem a törvények mögött személyes és társadalmi érdekeket véltek felfedezni. Az istenekbe vetett hitet ezért szubjektivizmus, relativizmus, ill. szkepticizmus váltotta fel. Protagorasz szerint az egyén érzése, érdeke, szónoki technikája dönti el a jog tartalmát, így „minden dolognak mértéke az ember"100, ezért a megismerés területén nem fogad el semmilyen mítoszt, csak amit az érzékeivel fel tud fogni. Ismeretelméleti szenzualizmusával elveti az egész ókori mítoszvilágot, az isteneket és törvényeiket. Korábban a törvény (vopoç) szent és sérthetetlen volt, isteneket és embereket egyformán kötelezett. A sokat utazott és sokat látott szofisták ezzel szemben azt mondták, hogy a törvény sem nem örök, sem nem általánosan érvényes: nem természet- szerű ((puasi), hanem emberek alkotta szokásjog, konvenció (Secrsi).101 Alaptapasztalatuk volt az utazások során, hogy az egyes görög városállamok törvényei között gyakran nagy differencia van: az egyik városban megkövetelték azt, ami a másikban tilos volt. Ebből arra következtettek, hogy a törvényeknek két fajtájuk van:- Az elsőbe tartoznak azok a törvények, amit az emberek pozitív tevékenységgel alkotnak (Seaiç), ezért városonként különbözhetnek. Az ilyen törvény sem nem örök, sem nem általános érvényű. Az embernek nem kell okvetlenül megtartania, csak arra ügyeljen, észre ne vegyék.- Vannak viszont olyan törvények is, amik a „természet által", „természettől" (cpuaiç) érvényesek. Ezek mindig és mindenütt érvényesek. Megsértésük mindig rossz, még ha senki nem is veszi észre. Vannak tehát kötelességek, amik minden pozitív törvényhozás előtt érvényesek, és emberi törvényhozással meg nem változtathatók. Prodikosz felfedezve a polisz és a vallás összefonódását, kijelenti, hogy „azt mondták mindig isteninek, ami jó és hasznos volt az embereknek".102 Kritiasz egyenesen kijelenti, hogy a vallást és az isteneket egy okos ember találta ki, aki a szellemekkel és démonokkal a po100 PROTAGORASZ, DK 80. Bl. 101 NYÍRI, T., Filozófiatörténet, Bp. 1983, 60. 102 PRODIKOSZ, DK B5. 55