Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
IL AZ ERKÖLCSI BELÁTÁS ELŐREHALADÁSA A TERMÉSZETES ERKÖLCSI TÖRVÉNYRE VONATKOZÓAN 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről 1.1. Pre-szokratikusok Az ember léte és a másokkal való együttléte ősidőktől keresi a maga normáit, és normáinak alapjait. A legősibb időkben a szokások, az ősök útjai adtak feltétlen feleletet az alapkérdésekre, az út helyességét ősi mivolta garantálta. A filozófia világa előtt az a „jó", ami „ősi".80 A helyes út tehát összefonódott az ősökről, az első dolgokról szóló eszmékkel, tanításokkal. Az „ősök" és az „atyák" így komoly tekintélynek örvendtek, akik közel vannak az istenekhez, vagy már maguk is azok. A helyes út így egyben isteni út is, s mivel sok közösség létezik, akiknek megvannak a maguk ősei, ezért elfogadott volt a többféle helyes út is. Ezért nem tettek különbséget a mindig mindenhol érvényes szokások és utak, és a partikuláris, egy-egy törzsre jellemző szokások között. Az ősi út a tekintély miatt kötelez, és amíg a tekintélyt nem lehet megkérdőjelezni, addig a helyes út, a szokások sem válhatnak a kutatás tárgyává, következésképpen a filozófiai kutatás sem indulhat meg, és természetjog sem fedezhető fel.81 A természetjog megjelenése tehát feltételezi a tekintély, az ősi kétségbevonhatóságát, a más út ésszerűségét, és azoknak az ész alapján való filozófiai vizsgálódását.82 Az ősök hagyományait, tapasztalatait közvetítő jelképvilágot nevezzük mítosznak, amik az istenekkel, az élet nagy kérdéseivel, az ember viselkedési szabályaival foglalkozik. Jóllehet sok benne a mesés elem, jóllehet a válaszok sokszor a költő fantáziájából eredtek, mégis rendkívüli érdeme a mítosznak, hogy ébren tartotta a nagy kérdéseket. így a filozófia első szikrája a míto80 FRIVALDSZKY, ]., Természetjog, SZÍT, Bp. 2001, 6-10. 81 STRAUSS, L., Természetjog és történelem, Pallas Stúsió-Attraktor Kft. Bp. 1999, 66. 82 HEGEL, G.W.F., Előadások a filozófia történetéről, Bp. 1958-59, II. 70. „A filozófia akkor kezdődött, amikor az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett." 50