Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 3. A lex naturalis a teológiai horizontban
tos, hogy az egyházilag meghatározott erkölcsteológia mindig egy minőségi konszenzust tart szem előtt. Ez nem egyszerűen az erkölcsi meggyőződéshez kötődik, hanem ezt mindig visszavezeti az isteneszme perspektívájába: a természetjogi reflexió a teológiai célkitűzésben megy végbe. A katolikus természetjogi tanítás az ökumenikus dimenziót nem kapcsolhatja ki, ügyelve minden félreértésre, amit lehetőleg ki kell iktatni. így a természetjog szava kétségtelenül túlterhelt, a múlt vallási harcaira emlékeztet43, a tradicionálisan ismert terminológia élét el kell venni, hogy a megegyezés lehetséges maradjon. A katolikus erkölcs- teológa az ökumenikus párbeszéd által tanulni tud. Egy optimista, a konfliktusos történelem tényeit tagadó rekurzus egy hipotetikusan értett természetjoghoz, mint az erkölcsiség megingathatatlan mértékéhez, illúzióként kell hogy megjelenjen. A gondolkodói szerénység tehát megkövetelt a természetjogi tanításhoz. A másik oldalon az ökumenikus partnernek is fel kell tennie a kérdést, hogy az ő kritikus fenntartásai milyen filozófiai héttérelfogadásból származnak. Megegyezik az a katolikus erkölcsteológuséval? Könnyen fennállhat, hogy a megértési nehézségek egyáltalán nem csak teológiailag, hanem filozófiailag is függőek. Talán a katolikus természetjogi tanítás elfogadásába sokan beleolvassák mindazt, ami nekik lényegében idegen. Az ökumenikus párbeszéd tisztább lenne, amennyiben a teológiai pozíciók a nekik megfelelő filozófiai eszközökkel megerősödnének. A természetjogi tanítás nem csak ökumenikus kapcsolatokhoz fontos, hanem az ateista etikával folytatott párbeszédhez is. Az ember természetének feltárása olyan fonalakat fektet le, amik tovább- húzhatók, másrészt ugyanazon világban élünk, és létszükséglet az emberről hasonlóan gondolkodni. Az igazság szolgálata a velük való kényelmetlen párbeszédet is vállalja, s közben a saját álláspont is kristályosodhat. A természetjogi gondolkodás magas követelményeket támaszt az erkölcsteológusok tudományos kultúrájára. A teológia a lényegét 43 RÖMELT, ]., Naturrecht und die Identität christlicher Ethik. Ökumenische Ethik in säkularisierter Gesselschaft, in Unterwegs zum einen Glauben, szerk. BEINERT,W., Ben- no-V., Leipzig 1997. 390-403. 32
