Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 2. A filozófia igénye
vagy a konkurencia köntösében lép is fel: a történelem tanúsága szerint ott is teljesíthet felbecsülhetetlen szolgálatot.24 Az erkölcsteológus a maga szakterületét teológiai tudományként érti, minden kérdezés, metódus, eszköz ezt szolgálja. így a filozófia használata sohasem öncélú, hanem teljesíti fenséges funkcióját: a teológiai gondolatokat a maguk eredeti tisztaságában és mélységében segítenek osztályozni és a mindenkori kor szellemének megfelelően lefordítani. Ez az erkölcsteológusoktól az ítélet kompetenciáját követeli meg, hiszen a mindenkori filozófiai módszerek, a mindenkori metafizikák rátermettségét meg kell vizsgálnia. A régi természetjogi tanítás bukása végül is a rosszul megválasztott tárgyi irányultságú metafizikának köszönhető. Az olyan sokat ígérő fogalmaknál, mint a „természet, az ember természete, a természetes erkölcsi törvény" különösen fontos a megfelelő metafizikát, a perszonális irányultságú metafizikát választani. Az erkölcsteológusnak kevés a diskurzus-etika „metafizikája". A diskurzus-etika magas absztrakciós síkon procedurálisan bebiztosított konszenzussal akarja elérni a legfelsőbb erkölcsi princípiumokat. Minél üresebb és általánosabb egy norma, annál könnyebb elérni a konszenzust. Jóllehet evidensek és rugalmasak, de kevésbé segítőkészek egy kíméletlen konfliktus megoldásában. Olyan szituáció-érzékeny finom meghatározásokat, amik biztosabb útbaigazítást adnak, procedurálisan csak fenntartásokkal lehet elérni. Ezért tartalmaznak többletet a tradíciók, amik az életbe ágyazódnak, és nem magas absztrakcióval keletkeztek procedurálisan. A tradíciók tapasztalatokat és bölcsességet rejtenek magukba, az egyén elé jönnek, segítenek neki a döntés terhét hordozni, mert szorosan a valóságnál vannak, és bennük szemléltető anyag áll rendelkezésre, ami segít a cselekvés bizonyított útját megtalálni. Egy spontán bizonyosság van benne az erőbevetés mértékéről, ha a javak mérlegelése áll fenn, és ha az önmagához való hűség magas árat, vagy talán az élet vagy egy magas humánus jó feláldozását igényli. A tradíciók gyűjtőmedencéi a történelmileg felnőtt humanitásnak és identitásnak, és „fedező esküt" tesznek le azok mellett, akik hitet tesznek mellettük. Az ember minden filozófiai kutatás előtt ráutalt életvilágára, nevezik ezt a ráutaltságot 24 A filozófia elfogadása a teológia belső átalakulásához vezet, anélkül, hogy annak autonóm kérdezését és metódusát kompromittálná. 22
