Erdő Péter (szerk.): Bűn és isteni irgalom mint a mai ember problémája - Studia Theologica Budapestinensia 30. (2002)
Erdő Péter: Beköszöntő
BEKÖSZÖNTŐ Főtisztelendő Nuncius Úr, Igen Tisztelt Professzor Urak, Kedves Vendégek, Hölgyeim és Uraim! Nagy örömmel adunk helyet a mai napon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem közös teológiai napjának. Nem első alkalommal kerül sor ilyen rendezvényre, hiszen a tavalyi évben Kolozsvárott már megrendezésre került ehhez hasonló. Ott a téma az volt, hogy milyen az állam és az Egyház viszonya a különböző keresztény egyházak teológiája szerint. Milyen köztük az ideális viszony? Hogyan szemléljük mi teológiailag ezt a viszonyt? Csodálatos összképet kaptunk, amelyben az ortodox, a protestáns, valamint a keleti és nyugati rítusú katolikus egyházaknak a véleménye egyaránt megfogalmazódott. Azt hiszem, hogy annak a kongresszusnak a megjelent anyaga és a jó emléke mind a mai napig kedvező hatást fejt ki. Az idei alkalomra közös megegyezéssel más témát választottunk, jelesül a „bűn és az isteni irgalom" témáját. Olyan probléma ez, amely ma az egész nyugati világban, sajátosan is Európában, nagyon aktuális. Az aktualitását pedig az adja, hogy az emberek jelentős részében elveszett az érzék a bűn iránt. Hiszen emlékszünk, hogy a katekizmusban azt tanultuk, hogy a bűn azt jelenti: „tudva és akarva nem engedelmeskedünk Isten akaratának, tudva és akarva megsértjük a parancsait". Azaz a bűn olyan emberi cselekedet, amelyet az Istennel való relációja jellemez. Ha nincs Isten-fogalmunk, ha nem az Istenhez való viszonyban szemléljük az ember tetteit, akkor a bűnnel nem tudunk mit kezdeni. Akkor az ember bűnös magatartását úgy kezdjük érteni, ahogyan manapság a közvélemény itt-ott teszi, vagyis olyan helyzetnek, mint amikor egy gép elromlik. Ha pedig hibás, akkor két dolgot lehet tenni: vagy letagadni a hibát, és azt mondani, hogy jó úgy, vagy kidobni a gépet, mert nincs már rá szükség. Tehát ezért van az, hogy néha prűd és kegyetlen tud lenni a társadalom, néha pedig jogot igényel arra, hogy nyilvánvalóan bűnös, élet- és értékellenes magatartásokat folytasson valaki. Ez az a feszültség, amelyben a mi hitünk más választ kínál. Ez a válasz az ószövetségi idő kezdetétől fogva Isten és az ember viszonyából adódik. Mert ha a bűn nem egy gépnek a hibája, hanem egy személyes viszonynak a megromlása vagy megsértése, akkor van irgalom, és erről szól az 7
